Uniós hitel nélkül is talpra lehet állni

Április 14-én még az 5797 milliárd forintos keretre szabott helyreállítási terv részletei váltak nyilvánossá, majd április 23-án Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli látogatása már azt tette egyértelművé, hogy a kormány csak a 2511 milliárdos vissza nem térítendő támogatással tervez. Mi vezetett ide?

A fejlesztési programokat korábban nagyobb, hitelfelvételt is figyelembe vevő keretre terveztük. Ugyanakkor menet közben, ahogy tárgyaltunk az Európai Bizottsággal, egyre világosabbá vált, hogy az unió által kínált hiteltermék nem mindenben passzol a magyar kormány célkitűzéseihez. A helyreállítási és ellenálló képességi eszköz, az RRF (Recovery and Resilience Facility) hitellába egy viszonylag olcsó kölcsön, így aligha meglepő, hogy számos más tagállamhoz hasonlóan számunkra sem elsősorban a kamatok tették kedvezőtlenné a konstrukciót, sokkal inkább az ágazati orientáció és a felhasználás időbeli keretei. A mienkhez hasonló következtetésre jutott a tagállamok többsége, jelenlegi ismereteink és az eddig benyújtott tagállami tervek alapján öt ország fogja – részben vagy egészben – igénybe venni ezt a hitelt.

Egy kicsit konkrétabban: mennyire lenne olcsó az uniós hitel?

Többféle konstrukció áll a hitel mögött, de hosszú távon nulla és egy százalék közötti kamatszintről beszélhetünk. Nem politikai, hanem tisztán szakmai döntést hozott a kormány, miután a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálta meg az RRF-hitel felvételét. Úgy ítéltük meg, hogy most nem ez a legalkalmasabb forrás a nemzeti célok megvalósításához. Ez a döntés már néhány nappal a miniszterelnök brüsszeli látogatása előtt megszületett, amiről Orbán Viktor személyesen is tájékoztatta Ursula von der Leyen elnök asszonyt.

Bár az akár 3400 milliárd forintnyi uniós kölcsönhöz 2023-ig bármikor folyamodhatna a kormány, ha továbbra sem él az ország a lehetőséggel, az így kieső összeget milyen módon teremtenék elő?

Először is fontos leszögezni, hogy a korábbi tervben is csak olyan fejlesztések szerepeltek, amelyeket az uniótól függetlenül is megvalósítana a kormány. A célzott ráfordítások mögött részben biztosan hazai költségvetési források állnak majd, de ha szükség lenne hitelfelvételre, akkor arra az uniós hitel mellett számos lehetőség nyitva áll. Forrást a hazai vagy külföldi piacról is tudunk bevonni. Minden esetben az adott célhoz leginkább megfelelő finanszírozás megtalálása a cél. A válságból való kilábalás mellett a kormány az államadósság szintjének csökkentésével számol, azaz nem akarjuk különféle kölcsönökkel túlterhelni a nemzetgazdaságot. Csak azért, mert egy hitel elérhető számunkra, még nem feltétlenül kell igénybe venni.

Az eredeti tervben még a közlekedés volt a fő kedvezményezett, az átdolgozott változatban viszont már az egészségügy. Az átlagosan 57 százalékos karcsúsítás mely területeket érinti a legnagyobb mértékben?

Onnan közelíteném meg a felosztást, hogy valóban az egészségügy a legnagyobb kedvezményezett, erre a területre jut az összes forrás 34 százaléka. A sorban a zöldközlekedés-fejlesztés következik 25 százalékkal, majd a demográfia és a köznevelés, a felzárkóztatás, illetve a magasan képzett versenyképes munkaerő komponensei, a három együtt az RRF vissza nem térítendő támogatásainak 23 százalékát kapja. Ez utóbbiak ebben a formában történő fejlesztése azért is fontos, mert lefedik az oktatást a korai gyermekkortól egészen az egyetemi szféráig, kiegészülve a szakképzéssel és a felnőttképzéssel, miközben a leginkább hátrányos helyzetű közösségekre is kiemelt figyelmet fordít. Továbbá a helyreállítási pénzek 11 százalékát fordítjuk a megújuló alapú energiatermelés elősegítésére, 5 százalékát a körforgásos gazdaságra való átállásra, a vízgazdálkodás pedig 2 százalékkal részesül. Ezek a fő célkitűzések, az eredeti kilenc helyett nyolc komponenssel. A digitalizáció önálló nevesítését húztuk ki a listáról, de ennek lényegi fejlesztéseit tartalmazzák a már említett komponensek. Ezzel együtt lényeges, hogy a 2511 milliárd forintnyi támogatás 23 százaléka az uniós módszertan szerint digitális célokat szolgál. Az a várakozásunk, hogy a magyar tervet az uniós intézmények is jóváhagyják ebben a formában.

Mekkora érvágás lesz a közlekedésfejlesztésnek a helyreállítási terv megnyirbálása?

Semekkora, hiszen a tervezett beruházások megvalósulnak, csak a finanszírozási modell változik. Ugyanúgy hangsúlyos elem marad a budapesti agglomeráció kötöttpályás közlekedési rendszerének reformja, a vasút és a HÉV fejlesztése kiterjed a hálózatra és a járműparkra is. Emellett kiemelt vasútfejlesztési cél a transzeurópai közlekedési hálózatban a szűk keresztmetszetek felszámolása. Továbbá az elektromos közlekedés meghatározó része lesz az e-busz-program, de vannak kisebb költségvetésű elemek is, mint például a kerékpárutak fejlesztése.

Mivel hét plusz három éves az uniós ciklus, a 2014–2020-as forrásokat 2023 végéig lehet lehívni. Eddig a támogatások 62 százalékát utalta ki Brüsszel, de az elmúlt időszakban láthatóan lassult a folyamat. Meglesz időben a száz százalék?

Nagyon nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy semmilyen elvi vagy gyakorlati akadálya nem lehet annak, hogy Magyarország az utolsó rendelkezésre álló forintot is lehívja az Európai Bizottságtól. Az pedig a magyar költségvetés igényétől függ, hogy milyen ütemezésben küldünk ki fejlesztési számlákat brüsszeli ellentételezésre. Reá­lis és abszolút vállalható a mostani részeredmény, de június végéig tervezzük, hogy egy nagyobb, több százmilliárd forintos lehívást kezdeményezünk az uniós testületnél. Emellett, ahogy tavaly is decemberben ugrott meg a mutató, úgy az idén is az év végén kaphat egy újabb látványos lökést a folyamat.

Közben lassan a 2021–2027-es ciklus vállalkozói pályázatai is elindulnak. Minek volt betudható az elmúlt hónapok késlekedése e téren?

Felmértük a rendelkezésre álló forrásokat, és úgy ítéltük meg, hogy a 2014–2020-as ciklusból hátralévő maradványpénzek képesek a reálgazdasági igényeket kiszolgálni, emellett pedig rendkívüli jellegű uniós forrással is meg tudtuk emelni az eddigi forráskereteket. Kézenfekvő példa erre a 100 milliárd forint keretű kamatmentes újraindítási gyorskölcsön, amely a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) valósult meg. Júniusban valóban elindulnak a 2021–2027-es ciklus első beruházási és innovációs pályázatai, de hangsúlyozom, a köztes időszakban sem volt olyan finanszírozási szükséglet, amelyet reális keretek között ne elégítettünk volna ki. Mindemellett az Európai Bizottságnak is volt egy javaslata, hogy ne induljunk el idő előtt, aminek eleget is tettünk, így folytattuk tovább a társadalmi egyeztetést a startgomb megnyomása előtt. Ne feledjük, az új ciklus első pályázatait így is, úgy is nemzeti előfinanszírozás formájában folyósítjuk a nyertes projektgazdáknak, a várakozások szerint a 2021–2027-es időszak első előlegeit novembernél hamarabb nem kapja meg Magyarország.

Vállalkozásfejlesztés hívószóval Vinop lett volna eredetileg az új céges pénzcsap neve, az előző ciklusra utalva végül mégis Ginop Pluszra keresztelték. Ennek mi az oka?

Egyszerű a magyarázat: felhasználóbarát fejlesztéspolitika a cél, márpedig a Ginop nemcsak egy finanszírozási csatorna, hanem egy jól bejáratott brand is a kkv-szektor támogatására. De az uniós intézmény is ezen az úton jár, így lett például az Európai Szociális Alap (ESZA) folyatása ESZA Plusz. Ennél az analógiánál maradva, a magyarországi uniós fejlesztési programok közös hívószava a Széchenyi 2020 után Széchenyi Plusz, pusztán a könnyű és gyors felismerhetőség, áttekinthetőség miatt.

Mire számíthatnak a következő időszakban a magyar vállalkozások? Mennyi pénz jelenik meg a pályázati piacon?

A vállalkozások versenyképességét, hatékonyságukat növelő eszközbeszerzést, technológiaváltást lehetővé tevő, új piacokra lépést segítő programok lesznek a fókuszban. A Ginop és a Ginop Plusz programban mintegy 650 milliárd forintot teszünk elérhetővé az idén, a jövő évre pedig további 600 milliárd forinttal kalkulálunk. Mivel sokat tettünk azért, hogy felgyorsuljon a döntéshozatal, minden esély megvan arra, hogy még ezen a nyáron pénzhez jussanak a 2021–2027-es ciklus első nyertes projektgazdái is. A források összességét nézve a Gazdaság-újraindítási akcióterv keretében 2021-ben mintegy 2500 milliárd, 2022-ben ennél is több, 3000 milliárd forint jut a magyar gazdaságba uniós forrásokból.