Megkezdődött a dolgozók hazacsábítása

A foglalkoztatottak száma már rekordot döntött, és közelít a 4,5 millióhoz Magyarországon, ám vannak még rétegek, amelyek potenciális munkaerő-tartalékot képeznek. A 20–64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 74,5 százalék; míg a férfiaknál ez a mutató 82, addig a nőknél csupán 67,1 százalék a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

A Takarékbank elemzője, Horváth András a Világgazdaságnak azt mondta:

a foglalkoztatás markáns bővülése egyrészt a gazdaság erősödésének, másrészt a munkaerőhiánynak a következménye, valamint több olyan intézkedésnek – mint például az EKÁER vagy az online pénztárgép bevezetése –, amely kifehéríti a feketemunkát.

Szerinte a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékkal javulhat az elkövetkezendő években, mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre, s ezzel elérhető lenne a teljes foglalkoztatottság az országban. Az egyik potenciális bázis a nők: az édesanyák, a háztartásbeliek és a nyugdíjasok is. Utalt arra, hogy egyre több bölcsődét, óvodát építenek, de ez még mindig nem elég. Emellett a cégeknek át kellene gondolniuk a munkaszervezési folyamataikat, s el kellene terjeszteniük az atipikus foglalkoztatási formákat, az otthoni munkavégzést vagy a részmunkaidőt.

Hollandiában a nők többsége részmunkaidőben dolgozik, Skandináviában pedig a gyermekük születése után 6-12 hónappal már visszatérnek a munkahelyükre az édesanyák.

A nyugdíjasoknak kedvező lehetőséget teremtenek a közérdekű szövetkezetek, és jövő januártól az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Horváth András szerint megfelelő képzéssel a mintegy 150 ezer közfoglalkoztatott egy része is integrálható az elsődleges munkaerőpiacra.

A romák foglalkoztatottsági mutatóin is lehetne javítani, ám nyomást kellene gyakorolni, hogy mindenki tanuljon meg írni-olvasni, azaz vegyen részt az alapfokú oktatásban. Ha egy család ennek nem tesz eleget, az ne kapjon szociális ellátást – a szakember megfontolandónak tartaná ennek bevezetését.

Horváth András úgy véli: külföldieknek nem csábító a magyar munkaerőpiac, mert Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban is 5-10 százalékkal magasabbak a bérek. Felmérések szerint azonban a külföldön dolgozó magyarok jelentős része hazatérne, ha többet kereshetne. Nívós, munkaerőhiánnyal küszködő budapesti szállodák külföldről hoznak haza minőségi magyar munkaerőt a nyugat-európai bérek 70-80 százalékáért.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja