Orbán a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokról

Jávor Benedek a "Milyen országban akarunk élni - kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?" című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus "a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri", alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és "nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével". Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.

Nemcsak az a baj, hogy ez a modell mélységesen igazságtalan, hanem már rövid távon sem hozza el a várt eredményeket - vélekedett az LMP frakcióvezetője, aki szerint "ez Magyarország jövőjének elárulása".

A kormányfő válaszában azt mondta: Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, találékonyság és tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. "A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben: a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak" - fogalmazott.

Álláspontja szerint a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket. "Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan sikeres embereket szeretne képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket.

A kabinet ezért újította meg az oktatási rendszert, vagyis hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé lehet válni - közölte.

Jávor Benedek viszonválaszában azt mondta, a kormány felsőoktatási átalakítása nem csupán a bölcsészdiplomák területén szűkítette a hozzáférést, hiszen a kabinet által dicsért természettudományos szakokon is kevesebb a finanszírozott férőhely.

Reagálásában a miniszterelnök arról beszélt, hogy akármerre is fejlődik a világ, nem lesz mindenkiből kutató, laboratóriumi munkatárs. "Vannak, és mindig lesznek olyan emberek, akik kétkezi, fizikai munkából fognak megélni. Alacsony lesz a képzettségük, de becsületes emberek, akik munkából akarnak megélni" - mondta.

Orbán Viktort ezt megelőzően a jobbikos Volner János is faggatta, elsősorban a kormány gazdasági intézkedéseiről. Kifejtette: pártja javaslata szerint nem a munkavállalók legjobban kereső 15 százalékát kellene kedvezményben részesíteni az adórendszerrel, hanem a termelő ágazatokba kellene ezt az összeget átcsoportosítani, így a kutatás-fejlesztésbe, az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba. Azonnali kérdésében hozzátette azt is, hogy "mi nem Mol-részvényeket vettünk volna IMF-hitelből 500 milliárd forintért, hanem a munkahelyteremtésre fókuszáltunk volna".

Válaszában a miniszterelnök felsorolta kormánya eddigi főbb intézkedéseit: a kabinet szakított a megszorításokkal, bevezette a méltányos tehermegosztás politikáját, a bérplafont a közhivatalokban, és megfelezte a politikusok számát az önkormányzatoknál, 2014-től pedig az Országgyűlésben is. A hiány ismét három százalék alatt van, ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, 200 ezren pedig segély helyett a Start-munkából élnek - jelezte a kormányfő.