Győrffy Balázs: együtt jelentünk erőt

Hogyan jellemezné most az agrárkamarát, hová jutottak el a megalakulás óta eltelt idő alatt?

A NAK 2013 tavaszán jött létre, és határozottan kijelenthető, hogy az azóta eltelt évek során megkerülhetetlen, az agrár- és élelmiszergazdaságot, valamint a vidékfejlesztést teljesen átfogó szervezetté vált. Magától értetődően kezdetek óta szoros az együttműködésünk az előző agrárkamarai választásokon győzelmet arató MAGOSZ-szal és annak 17 választási szövetségesével, vezető szakmai szervezetekkel. Azt a célt tűztük ki közösen, hogy – az általuk biztosított erős szakmai alapokra támaszkodva – a kihívásokra gyorsan és határozottan reagálva, együttesen, közös erővel képviseljük az ágazat érdekeit. Ennek szellemében működtünk eddig, és a jövőben is ez határozza meg tevékenységünket.

Mit tart legfőbb erényüknek?

Meggyőződésem, hogy az összefogás, az abból adódó együttes erő az, aminek eredményeként a NAK – és ezáltal partnereink, tagjaink is – olyan eredményeket értek el, amelyek elképzelhetetlenek lettek volna egy erős köztestület nélkül, és amit az elmúlt időszakban a pandémia alatti helytállás is bizonyított.

Milyen konkrét eredmények mutatják az összefogás eredményét?

A 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagunkban kezdeményeztük a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozásának emelését. A kormány meghallgatta a kérésünket, és 17,5 százalékról 80 százalékra emelte azt, így 2027-ig történelmi léptékű, 4300 milliárd forint forrás áll majd az ágazat rendelkezésére. Ez a korábbi vidékfejlesztési források megháromszorozását jelenti. A Közös Agrárpolitika első pillérének keretein belül pedig körülbelül 3300 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére. Folytatódik továbbá a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. A forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű, környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik. A rendelkezésre álló támogatások hatékony felhasználása érdekében a NAK folyamatosan friss információkkal látja el az érintetteket.

Ehhez milyen szervezet áll a rendelkezésükre?

A naprakész információk legfontosabb forrása a mintegy 600 fős falugazdász hálózat, országszerte 1700 irodával. A falugazdászok segítik tagjaink tájékozódását, ügyintézését és a rendelkezésre álló támogatások hatékony lehívását is. Ez a rendszer jól működik, a gazdák igénylik a falugazdászok szolgáltatásait, hiszen évente az egységes támogatási kérelmek közel hetven százalékát – több mint 110 ezer kérelmet – a magasan kvalifikált kamarai falugazdászok adják be, akik közül sokan az adminisztratív teendőkben is évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A közreműködésükkel beadott kérelmek minőségét jellemzi, azok csupán mintegy 3 százalékánál van szükség adategyeztetésre. 

Milyen szerepe volt a kamarának a jogalkotásban?

A családi gazdaságokról szóló törvény – amely a 21. századi elvárásoknak megfelelő alapokra helyezte a mezőgazdasági működési formákat – a mi kezdeményezésünkre született meg. Ez a jogszabály mérföldkő a magyar agrárium fejlődésében, hiszen elősegíti az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlesztését, valamint a generációváltást, miközben csökkenti az adminisztrációs terheket is. Ne feledjük, nagyon széles rétegről beszélünk, hiszen a törvény nyújtotta kedvezmények a tavalyi hatályba lépéskor több mint 290 ezer őstermelőt, illetve további 83 ezer, családi gazdaságban tevékenykedő családtagot érintettek. Az új működési formákhoz pedig minden eddiginél kedvezőbb adózási környezetet biztosít a jogszabály. A családi működési formák számára a földforgalmi törvényben is kedvezményeket biztosított a jogalkotó. Nagy sikernek tartom a Nitrátrendelet módosítását is, amely révén sikerült kiküszöbölni az addig a magyar gazdák számára versenyhátrányt okozó elemeket, és egy hónappal tovább lehet trágyázni a földeket. Jelentős mérföldkő, hogy az Országgyűlés tavaly elfogadta az agrárgazdaságok egészben történő átadásának kereteit megteremtő törvényt, amelynek kidolgozásában a NAK is aktív szerepet vállalt. Ezeken felül is részt vettünk olyan jogszabály-módosítások előkészítésében, amelyek kedvezőbb adózási környezetet biztosítottak az őstermelőknek, de nagy fontosságú volt a vadászható vadlúdfajok vadászati idényének egységesítése is. A záruló kamarai ciklus eredménye, hogy a NAK már ötödik éve működteti az országos jégkármérséklő rendszert, ami a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja, és évente több tízmilliárd forint értéket ment meg.

Az egyik legérzékenyebb agrárkérdés mindig a termőföld adásvételének és birtoklásának szabályozása volt. Mi a kamarai szervezet szerepe a földhöz kapcsolódó jogszabályok működtetésében?

A NAK 2022-ben immár nyolcadik éve látja el a helyi földbizottsági feladatokat, és ebben a tevékenységben elsődleges szempont a magyar gazdák érdekeinek képviselete. Jól érzékelteti a feladat súlyát, hogy több mint 12 ezer települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt ebben. Ők azok, akik a helyi ismereteket és szempontokat mérlegelve tudnak dönteni a konkrét ügyekben. A földbizottsági állásfoglalások száma 2021-ben meghaladta a 60 ezret. Az állásfoglalásokat a NAK a helyi gazdálkodók érdekeit és a birtokpolitikai szempontokat figyelembe véve hozza meg. Idén júliustól a kamara a földbérleti szerződésekben foglalt árakat is vizsgálhatja, ami szintén segíti a kiszámíthatóság megteremtését és az átláthatóságot. 

Melyek lesznek a főbb feladataik az új kamarai ciklusban?

A következő években számos informatikai fejlesztést tervezünk annak érdekében, hogy a kamaránál történő ügyintézés még gyorsabban, gördülékenyebben és a 21. századi elvárásoknak megfelelő modern technikai feltételek mellett, papírmentesen valósulhasson meg. Ma már nélkülözhetetlen, hogy a termelők naprakész ismeretekkel rendelkezzenek például a digitális technológiákról, és a legjobb gyakorlatokról. Ennek előmozdítására Magyarország a 2023-2027 időszakban folytatólagosan támogatást nyújt a szaktanácsadáshoz és a képzésekhez. A rendszer hatékony működése érdekében a NAK pedig felvállalta, hogy felállítja a Széchenyi Agrártudás Központot és ellátja a koordinációt. 

A NAK sokszor nyilvánult meg öntözésfejlesztés fontossága ügyében. Hol tart most ez az ügy? 

Jelenleg hazánkban az öntözött terület nagysága csupán 100 ezer hektár körül stagnál, ami a termőföldek mindössze 2 százalékát jelenti. Ez uniós összehasonlításban tragikusan alacsony, hiszen az EU-átlag megközelíti a 10 százalékot, de például Spanyolországban pedig 20 százalék körül mozog ez a mutató. Az ebből adódó hátrányunk pénzben mérhető: számításaink szerint a szántóföldi növénytermesztésben tavaly mintegy 300 milliárd forintra rúgott a vízhiány miatt elmaradt hozam. Méltányoljuk, hogy a kormány célnak tekinti az öntözésbe vonható területek növelését, de ezen a téren egyelőre nem történt meg az áttörés. Jól felfogott érdekünk, hogy az agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátló tényezőjét a következő években határozott intézkedésekkel felszámoljuk.

Hogyan hathatnak a magyar agráriumra az EU zöld célkitűzései, illetve az orosz-ukrán helyzet?

A háborús helyzetből adódó körülmények közt kiemelten fontosnak gondoljuk, hogy meg kell őriznünk versenyképességünket, amihez biztosítani kell a feltételeket. A valóságtól elrugaszkodott uniós tervek azonban gátat szabnak a fejlődésnek, sőt akár ellehetetlenítik a gazdálkodókat. Mindenképp újra kell értékelni az uniós Zöld Megállapodásban előirányzott, a termelést jelentősen korlátozó, viszont az üvegházhatásúgáz-kibocsátást érdemben nem csökkentő elvárásokat, ellenkező esetben az EU, gazdaságilag és élelmiszer-biztonsági szempontból kiszolgáltatottá válna azzal, hogy a mezőgazdasági termelés nagy részét gyakorlatilag kiszervezné. Az orosz-ukrán konfliktus, illetve a világjárvány okozta ellátási zavarok még inkább rávilágítanak az EU zöldforradalmának veszélyeire. Kezdeti lépésként sokat jelent, hogy átmenetileg enyhülnek a zöldítési követelmények, de teljes irányváltásra van szükség, amit más európai agrárszervezetekkel együtt folyamatosan hangsúlyozunk, és a jövőben még hangosabban fogjuk hallatni a hangunkat.

Miért tartja fontosnak, hogy minden kamarai tag részt vegyen a választáson?

Emlékezzünk csak vissza, korábban, még a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulása előtt, sok-sok külön-külön megyei, illetve alágazati szervezet próbálta képviselni az érdekeket. Mindezt gyakorlatilag koordinálatlanul, alapvetően eseti jelleggel, illetve egy-egy szegmensre fókuszálva. Most azonban, ha bármelyik ágazatnak megoldandó problémája van, a teljes agrárium erejét tudjuk latba vetni az érdekükben. Ez az, ami miatt nagy érték, hogy hazánkban egy egységes, minden termelőt és élelmiszeripari szereplőt összefogó agrárkamara működik, az összes jelentős ágazati szakmai szervezettel szoros kapcsolatban. Mára eljutottunk oda, hogy közel 400 ezres tagságunk megkerülhetetlen társadalmi, gazdasági és piaci tényező. Mi őket fogjuk össze, és együtt jelentünk erőt. A kamarai választásokon pedig ezt az erőt kell demonstrálnunk, hiszen ez az erő tudja a jövőben hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit. Ezért buzdítok mindenkit arra, hogy május 20-án tegye le a voksát a kamarai választásokon, a magyar agrárium, élelmiszeripar jövője mellett. Építsük együtt a jövő agráriumát!

Hányan szavazhatnak, és hány helyen adhatják le a voksukat? 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának 391 ezer választásra jogosult tagja van, ők szavazhatnak az Országos Kamarai Választási Bizottság által nyilvántartásba vett megyei küldöttjelölti listákra. A 19 megyében összesen 1480 küldöttre lehet szavazni, a megyei küldöttek választják majd meg a megyei elnökséget. A választási infrastruktúrát úgy alakítottuk ki, hogy az segítse a részvételt. Ennek megfelelően országszerte 361 szavazási körzetközpontot alakítottunk ki, ez a 2017. évi 248 körzet közel másfélszerese.

Mi lesz a menetrend a választások után, mikorra várható az új országos küldöttgyűlés megalakulása?

A választások eredményének megállapítását követően, először a megyei alakuló küldöttgyűlésekre kerül sor a június 13. és június 17. között. Az országos alakuló küldöttgyűlés időpontja pedig július 7-e.