Méltóan a több évszázados hagyományokhoz (x)

Tíz éve vagyok a Miskolci Piac Zrt. élén, és bátran elmondhatom, hogy nem volt egyhangú, eseménytelen évtized – kezdte beszélgetésünket dr. Wiandt András vezérigazgató.

A 2008-ban felújított és átalakított Búza téri piac és vásárcsarnok előtt az a kettős kihívás állt, ami ma is – folytatta a vezérigazgató. Egyrészt megőrizni és erősíteni kereskedelmi szerepét és ezzel megtartva, lehetőleg növelve vevőkörét, méltóan a több évszázados hagyományokhoz. Másrészt mindezt a mindenkor érvényes gazdasági, piaci körülmények között üzleti értelemben is nyereségesen, eredményesen megvalósítani. Azzal persze nem tudtunk kalkulálni, hogy jön majd egy járvány, és azzal sem, hogy „elszállnak” az energiaárak, de azzal számoltunk, hogy a piacnak meg kell küzdenie a pozícióiért a drasztikusan változó fogyasztói szokásokkal és az átalakuló hazai kiskereskedelem támasztotta kihívásokkal. Tisztában vagyunk vele, hogy az emberek fejében a piac egyet jelent a nagy választékkal, az árak sokszínűségével és a hazai termelői áruval.

Dr. Wiandt András a Búza téri piac szerepét Miskolcon így értékelte: „A piac beágyazottságát és helyét a palettán az is bizonyítja, hogy a Covid alatt alig esett a forgalmunk. Az elmúlt évtizedben elsősorban arra törekedtünk, hogy a piac bérlőinek, kereskedőinek összetétele olyan legyen, hogy az lefedje a vevői igényeket. Felméréseket készítünk arról, hogy mi hiányzik még, ezért is örültünk, amikor lett több minőségi pékség és kifőzde is, mert ezt kifejezetten kérték. Számunkra fontosabb a kínálat sokszínűsége, mint a pillanatnyi bérleti díj összege. Nagyon lényeges az őstermelői kínálat kérdése, mert ez egy piac vonzerejének lényeges eleme. Ha minden a terv szerint történik, nyárra a hátsó őstermelői piacrész is a Búza téri piac része lesz, ami azzal a hatalmas előnnyel jár, hogy szakmailag felkészült és tapasztalt üzemeltetőként ott is fejleszteni tudjuk a kínálatot és a körülményeket.”

Az ügyvezető a korábbi és tervezett fejlesztésekről is szólt: „A piac 2008-ban nyerte el a mai formáját a vásárcsarnok felújításával. Azóta gyakorlatilag folyamatosan fejlesztjük az épületgépészetet, a digitalizációt, a környezetbarát, szelektált hulladékkezelést. Az, hogy a piaci árak milyenek, a bérleti díjakon is múlnak. A bérleti díjak pedig függenek az épületüzemeltetés költségeitől, a hatékony menedzsmenttől: többek között ennek köszönhetően tudjuk az energiaszámlát mérsékelni. Sokat várunk a kistermelői piac bekapcsolásától, és hiszünk abban, hogy a változásokat a vevőink saját maguk fogják tapasztalni.”

Nagyon fontos az is, hogy sikerüljön fiatalítani a vevőkörön, és ebben sem vagyunk sikertelenek, és nagyon figyelnünk kell arra, hogy a piacon vásárlás szokása nemzedékről nemzedékre öröklődjön. Természetesen nagyon jó lenne, ha még többen jönnének hozzánk, ezért a marketingre is jobban figyelünk, mint eddig. Azt sem feledjük, hogy a piac nem más, mint sok önálló minivállalkozás egymás mellett, és ebben rejlik a sokszínűségünk és egyben a legnagyobb gondunk is. Jelenleg teljesen mindegy, hogy valaki összesen pár négyzetméteren árul, vagy több százon, ugyanaz az állami szabályozás, és a kicsikre ez szinte elviselhetetlen terheket ró. Ha ez változna, az valóban szárnyakat adna minden magyar piacnak – zárta gondolatait dr. Wiandt András.