Mennyire tartjuk indokoltnak a globális segítségnyújtást – a HAND Szövetség felmérte (x)

A HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet fókuszcsoportos beszélgetések és egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében azt térképezte fel, hogy a magyarok mennyire vannak tisztában azzal, illetve támogatják-e, hogy a magyar állam és az Európai Unió az alacsony és közepes jövedelmű, azaz az ún. fejlődő országokban nemzetközi fejlesztési és humanitárius programokat hajt végre, és ezekkel összefüggésben nemzetközi kötelezettségvállalásokat is teljesít. 

A Medián vizsgálta azt is, hogy mennyire érdeklődőek, támogatóak, elkötelezettek vagy éppen tevékenyek az emberek maguk is ezen a területen, mennyire ismerik a civil szervezetek, különösen a magyar civilek szerepvállalását.

A globális szolidaritáshoz való hozzáállást vizsgáltuk

A legfrissebb közvélemény-kutatás adatai szerint a magyar lakosság 85 százaléka hallott már arról, hogy katasztrófák esetén, 71 százalékuk pedig arról is, hogy a katasztrófahelyzeteken kívül is rendszeresen  segítséget nyújt a magyar kormány  a rászoruló országok és lakosaik számára. A válaszok életkor szerinti megoszlása alapján úgy tűnik, hogy a 40 év alattiak kevésbé tájékozottak ennek kapcsán, mint az idősebbek. A témákat részletesebben tárgyaló fókuszcsoportos beszélgetésekből az is kiderült, hogy a válaszadók nem tartják fontosnak a globális dél országai esetében közügyeik nyomon követését, nem érzik, hogy távolról hatással lehetnének az ott zajló eseményekre, és általában szkeptikusak a globális szolidaritás létével, a segítségnyújtás őszinteségével kapcsolatban is. 

A katasztrófahelyzetek jelentenek kivételt, amikor bizonyítékát látják a globális szolidaritás létezésének. A katasztrófahelyzetben nyújtott humanitárius támogatásokhoz a magyar lakosság általában nagyon pozitívan viszonyul, a kérdőíves felmérés eredményei szerint 71 százalékuk helyesli őket. A beszélgetések során egyetértés mutatkozott a válaszadók között abban, hogy katasztrófahelyzetben segíteni kell a bajba jutott országnak – az adott ország fejlettségi szintjétől, gazdasági helyzetétől függetlenül, tehát a gazdagabb államoknak is.  A 40 év feletti korosztály beszélgetésében azonban az is felmerült, hogy az éhínség és a szegénység esetében sokkal inkább a komplex, hosszú távú fejlesztési támogatásokról gondolják azt, hogy valódi változást hozhatnak az elmaradott térségekben, mint az alapvető szükségleteket rövid távon kezelő humanitárius támogatások.

Saját szerepük a válaszadók döntő többsége számára azt jelenti, hogy törekszenek a környezettudatos, fenntartható életforma kialakítására (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság), ami többségüknek beépült a mindennapjaiba is. Az egyéb cselekvési formák (pl. adományozás, önkéntesség) jelentősen ritkábbak, és inkább kapcsolódnak lokális, mint globális ügyekhez.

Magyarország 2015-ben aláírta a Fenntartható fejlődési célokat, de erről az emberek nagy része nem hallott

A HAND Szövetség és a Medián közös kutatásából az is kiderült, hogy a magyar népesség Magyarországot a világ országai között a közepesen fejlett országok közé sorolják. A beszélgetések tanúsága szerint elsősorban a hazai gazdasági mutatókat, az uniós ranglistákon elfoglalt helyünket, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetét vették ehhez figyelembe. Ezért nem véletlen, hogy a válaszadók több mint fele, vagyis 55 százaléka szerint Magyarországnak először a saját problémáit kell megoldania, és csak utána tud más országoknak segíteni. Az emberek 32 százaléka szerint hazánk segítségre is szorul, de másokat is tud segíteni, és csupán 13 százalék szerint elég fejlett ahhoz, hogy támogatni tudja a rászoruló országokat. 

A beszélgetések résztvevői nem hallottak az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainkról. Ezt megerősíti, hogy a kérdőíves felmérés szerint a legfontosabb ilyen nemzetközi keretrendszerről, a Fenntartható fejlődési célokról, amit az ENSZ országai – köztük hazánk is – 2015-ben fogadtak el, a válaszolók 55 százaléka soha nem hallott. A támogatási összegek mértékére vonatkozó vállalásunkat egyébként nem teljesítjük, de összhangban azzal, hogy a többség szerint először a saját problémáinkat kellene kezelnünk, a válaszadók zöme elégedett a jelenlegi ráfordítások szintjével, vagy azt gondolják, hogy ennyit se vagy semmit se kellene költeni erre a célra. 

Magyarország a leggazdagabb 50 ország között

„A valóság azonban az, hogy Magyarország a világ legfejlettebb országainak egyike, az Európai Unió tagjaként, OECD tagállamként, a globális GDP-listán is az első 50-ben szerepel” – hívta fel a figyelmet a HAND Szövetség igazgatója, Hamvas Bálint. Kiemelte, hogy mivel globalizált világban élünk, minden ország döntései hatással vannak más országok működésére, lakosságuk mindennapi életére. Példaként a COVID-járványt említette, amely jól mutatta, hogy ha egy betegség megjelenik egy országban, az nem marad ott, pillanatok alatt elterjed a világban, és a megoldáshoz közös fellépésre volt szükség. Hazánk is vakcinákkal és lélegeztetőgépekkel járult hozzá a válság kezeléséhez, amit a fókuszcsoportos beszélgetések résztvevői is pozitív példaként említettek. A Szövetség igazgatója hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az EU-tagság megszerzéséig maga is részesült hasonló támogatásokban.

Balogh Réka, a Hand Szövetség szakpolitikai munkatársa az elhangzottak mellett fontosnak nevezte a szemléletformálást, a globális felelősségvállalásra nevelést. Egyetért ezzel a lakosság elsöprő többsége is, ugyanis 93 százalékuk gondolja úgy, hogy szükség van a globális problémákkal kapcsolatos ismeretek bővítésére az oktatásban. „Az emberek nem igazán ismerik sem a kormány szerepvállalását, sem a civil szervezeteket, melyek globális kérdésekkel foglalkoznak, ezen fontos változtatni!” – tette hozzá. 

A közvélemény-kutatás apropója

A HAND Szövetség a magyar EU-elnökségi időszakkal egyidejűleg valósítja meg az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban” elnevezésű kétéves projektjét, amelynek célja a közvélemény és a döntéshozók támogatásának növelése a hatékony és hiteles uniós nemzetközi partnerségek kialakításához a nemzetközi fejlesztés és humanitárius segélyezés területén. A fenti közvélemény-kutatás is e projekt keretében került megvalósításra.

A HAND projektje az Unió fejlesztési, nevelési és szemléletformáló programja, a Development Education and Awareness Raising Programme (DEAR Program) támogatásával valósul meg.  A Szövetség a projekt prioritásai közé sorolta a hazai szakmai párbeszéd elősegítését, a civil hangok felerősítését és a lakosság tájékoztatását.            

A HAND és tagszervezetei 2003 óta azon dolgoznak, hogy a nemzetközi fejlesztési és humanitárius tevékenység Magyarországon hatékonyabbá, elismertebbé és láthatóbbá váljon érdekképviseleti és a tájékoztatást célzó szemléletformáló tevékenységein keresztül. A Szövetség egyebek mellett segítséget nyújt tagjainak a hazai és a nemzetközi források megszerzésében, valamint elősegíti a tagok és külföldi szervezetek együttműködésével megvalósítandó projektek, programok kialakítását. A HAND kiemelt tevékenysége a nemzetközi fejlesztésre fordított állami pénzek monitorozása, e mellett tréningeket és kapacitásfejlesztési lehetőségeket nyújt és szervez. Tagszervezetei számos területen jelen vannak a hátrányos helyzetű, rászoruló térségekben, így Afrikában, a világ legszegényebb országaiban is, emellett aktívan részt vesznek a globális kihívásokkal kapcsolatos hazai szemléletformálásban, globális felelősségvállalásra nevelésben, a problémák tudatosításában.

Rendezvény az EU elnökségi időszakban és az  „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban” projekt keretében:

A HAND Szövetség tagszervezete, a 22 éve működő Afrikáért Alapítvány szervezésében rendezik meg 2024. október 14–20. között a II. Magyar–Afrika Hét eseményeit, amelynek központi témája ezúttal az oktatás. 

Változatos helyszíneken közel 400 résztvevővel terveznek a program szervezői.

A rendezvényen fotókiállítás, gazdasági nap, oktatási és nemzetközi fejlesztési nap, képzések és több kulturális program is várja a résztvevőket.

A hazai civil szervezetek kiemelt szerepet kapnak: a szakmai programokon megoszthatják tapasztalataikat, bemutathatják eredményeiket, célkitűzéseiket. A multiszektorális eseményeken a HAND Szövetség is részt vesz, illetve programokkal támogatja a szervezet célkitűzését: a nemzetközi fejlesztés és humanitárius segélyezés megismertetését, hatékonyabbá tételét, a civilek kapcsolati hálózatának és forrásteremtési lehetőségeinek bővítését.

A Szövetség további célja, hogy a rendezvény során megszólított közönség együtt ismerhesse meg és keressen megoldásokat a globális problémákra.