Kockázatos, ha üresen áll a kiadandó lakás

Van-e élet az 5 százalékon túl? – ez a kérdés foglalkoztatja nyár óta a magánszemélyeket, vajon létezik-e olyan befektetési lehetőség, ami felveheti a versenyt a szuperállampapírral?

Az elmúlt évek lakossági slágere az ingatlanbefektetés volt, az ingatlanbefektetési alapok azonban idén már nem tudták az előző évek kiugró hozamát produkálni a befektetőknek. A hozampiaci versenyben nincs kegyelem: a gyengébb teljesítmény és a MÁP+ által nyújtott alternatíva hatására idén csak a második félév első négy hónapjában 94 milliárd forinttal csökkent az 5 legnagyobb ingatlanalap nettó eszközértéke – írja közleményében a Rentingo.com.

Az 5 legnagyobb ingatlanalap nettó eszközértékének változása július 1. és október 31. között

éves hozam (százalék)

Nettó eszközérték (milliárd forint, 2019. július 1.)

Nettó eszközérték (milliárd forint, 2019. október 31.)

Nettó eszközérték változás

(milliárd forint)

Erste Ingatlanalap

2,20%

525,7

500,3

-25,4

OTP Ingatlanalap

2,10%

429

402,2

-26,8

MPT Ingatlanalap

4,10%

196,4

151,8

-44,6

Erste Euro Ingatlanalap

1,80%

138,4

139,4

1

OTP Prima Ingatlanalap

5,90%

48

49,6

1,6

1337,5

1243,3

-94,2

Forrás: Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége

Nincs minden veszve azoknak sem, akik nem elégednek meg az állampapír által biztosított 5 százalékkal, mert közvetlen lakás vásárlásával és kiadásával még ma is el lehet érni ennél magasabb hozamot! Új lakás vásárlása esetén a fejlesztők évi 6-7 százalékos bérleti díj hozamot ígérnek a tulajdonosoknak, a használt lakások piacán a TAKARÉK Index szerint jelenleg Budapesten átlagosan 8,1 százalék, vidéki nagyvárosokban pedig 8,9 százalék az átlaghozam.

Ezek a hozamok valóban elérhetőek, de nem kockázatmentesek – figyelmeztet a bérbeadók és bérlők közösségi oldala. A modellek egyrészt a folyamatosan kapott havi bérleti díjjal, másrészt egy évi átlagosan 3 százalékos ingatlanár-emelkedéssel kalkulálnak. Utóbbi még most sem irreális feltételezés, de

az elérhető hozam szempontjából a lakáskiadás legnagyobb kockázata, hogy két bérlő között mennyi ideig áll üresen a lakás!

A bérbeadott lakás természetesen akkor termel bevételt, ha folyamatosan ki van adva. Amennyiben túlárazzák a kiadandó lakást előfordulhat, hogy a bérbeadók nem találnak azonnal bérlőt, és minden üresen álló hónap csökkenti az elérhető éves hozamot. Gyakori eset az is, hogy amikor megszűnik a meglévő bérlővel a bérleti szerződés a bérbeadónak sokszor hónapokba telik, amíg megtalálja az új bérlőt, így az üresen álló hónapokban a lakás nem termel bevételt, ami szintén veszélyezteti az éves elvárt hozamszintet. A portál szerint ez a megújítási kockázat azokat a bérbeadókat is érinti, akiknek jelenleg éppen van bérlője, nem csak azokat a befektetőket, akik most készülnek beszállni az ingatlanpiacra.