A járvány csökkenő adás-vételeket, bővülő albérlet-kínálatot eredményezett a lakáspiacon. A kialakult helyzet másik hozadéka, hogy a vevők a korábbinál jobb alkupozícióba kerültek: az Otthon Centrum első negyedéves kimutatása szerint
a budai lakások árából nagyjából négy, a kisebb településeken lévő a családi házak értékéből akár tíz százalékot is lehet alkudni
- áll az Otthon Centrum közleményében.
A koronavírus-járvány érezteti hatását az ingatlanpiacon is: az Otthon Centrum első negyedéves adatai szerint pont akkor ütött be a vészhelyzet, amikor már ébredezni kezdett téli álmából a lakáspiac. Különböző mértékben ugyan, de az albérletárak mellett a lakásárak is mérséklődtek, vagy éppen stagnáltak, továbbá a tranzakciószámok is elmaradtak az egy évvel ezelőtti adatoktól. 2019 IV. negyedéve és 2020 I. negyedéve között azokban a vidéki megyei jogú városokban, ahol számottevő aktivitás volt, csökkentek a fajlagos átlagárak és ugyanez a helyzet állt elő Budapest kerületeiben is – néhány kivételtől eltekintve – megtorpant a korábbi árnövekedés.
„A legfrissebb adatok szerint az alku mértéke az előző év hasonló időszakához viszonyítva minden használt lakástípus esetében érezhetően nőtt” – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Mint mondta, változás állt be az eddig inkább az eladók igényeinek kedvező piacon: mostantól a vásárlók kerültek kedvezőbb pozícióba, így többet tudnak alkudni.
A lakások esetében 2,5 százalékot nőtt az alku mértéke, míg a családi házaknál ennél mérsékeltebb, de ott is 2 százalékos alku növekedést tapasztaltak.
„A kereslet és kínálat arányának megváltozása miatt az eladók már a hirdetés során kénytelenek lejjebb vinni az árat, és ha komoly vételi szándékot tapasztalnak, akkor még ennél is hajlandók többet engedni. Tavaly ez nem volt jellemző, de most megváltozott a helyzet” – foglalta össze a rendelkezésre álló adatokat az elemzési vezető, aki arra is kitért, hogy a korábbi időszakban tapasztaltakhoz hasonlóan a panellakások esetében maradt a legkisebb az alku mértéke más lakástípusokhoz mérten.
Csakhogy a jelenlegi helyzetben ebben a szegmensben nőtt a legnagyobb mértékben az árengedmény.
A teljes alku (2,8 százalékos emelkedés után) 8,4 százalékra nőtt, míg szerződéskötéskor (1 százalékkal emelkedve) már 4,3 százalékra nőtt az árengedmény mértéke a 2019 éves adatokhoz képest.
A növekedés minden településtípusra igaz, az alku mértéke településtípusonként 7,6–8,8 százalék között váltakozott. De a kisebb településeken nem ritkán 10 százalék feletti árengedmény is előfordult. Szerződéskötéskor átlagosan 4,5 százalékot alkudhattak a vásárlók – Budára ennél egy százalékkal kevesebb, míg a kisebb településekre az átlagnál 1-2 százalékkal több volt a jellemző.
A téglalakások esetében (2,6 százalékos növekedés után) a teljes alku mértéke elérte a 9 százalékot.
A szerződéskötéskori alku mértéke idén (0,9 százalékos emelkedés után) már 5 százalék volt. A teljes árengedményben szintén minden településtípus esetében növekedés figyelhető meg.
Első három hónap eladási adatai alapján 8,3-9,8 százalék közötti értékek voltak jellemzőek, de a kisebb településeken 10 százalék feletti árengedmény sem volt ritka.
Családi házak esetében a teljes alku mértéke a tavalyi értékekhez képest (2 százalékos növekedés után) 10,6 százalékra emelkedett, míg a szerződéskötési 7,3 százalékra. Jellemző adat, hogy a teljes árengedmény mértéke a legtöbb térségben 10 százalék körül alakult.
A külső pesti kerületekben és a legnagyobb városokban ennél valamivel kisebb, míg a kisebb városokban ennél nagyobb alku volt mértékadó. De szerződéskorkötéskor is hasonló a helyzet, a településméret csökkenésével egyre magasabb alkura kényszerültek az eladók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.