A nyár és különösen a július jellemzően a pangás, a kivárás időszaka az albérletpiacon, a nagy roham a felvételi ponthatárok meghirdetése után indul el. A koronavírus-járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló (főleg a fővárost érintő) korlátozása idén azonban a szokásosnál feszültebbé tette a várakozást. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak, a lakáspiaci konszolidáció pedig véget vetett a lakóingatlanok meredek árnövekedéssel járó korszakának.
A főváros XI. kerületében nem ritka a 20 százalékos árzuhanás az albérletpiacon A változásokat jól mutatja, hogy korábban – a rezsit nem számítva – havi 150-160 ezer forint lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső, frekventáltabb részén, az Allee bevásárlóközpont környékén, most viszont ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezerért is ki lehet bérelni.
„Az airbnb-zés lefagyott, a tulajdonosok elkezdtek átállni a hosszabb távú lakáskiadásra vagy piacra dobták ezeket az ingatlanokat. Ráadásul a járványhelyzet miatt az oktatási intézmények, így az egyetemek is bezártak. A megugró kínálat miatt most akár a kerület belső részeiben is lehet elég jó áron albérletet találni, ha valaki az ötven négyzetméteres kategóriát keresi” – mondja Heinrich Ádám, az OTP Ingatlanpont XI. kerületi irodájának vezető értékesítési tanácsadója.
A kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől.
Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak (van olyan egyetem, amely már bejelentette a több százas csökkentést), élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak köszönhetően, hogy ma már a 100-120
ezres sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból. A keresleti oldalon az itt dolgozók mellett egy új réteg is megjelent, amelynek tagjai (a home office lehetőségét kihasználva) eladták a lakásukat, hogy áttelepüljenek vidékre vagy az agglomerációba, de amíg nem találnak megfelelő házat, albérletbe költöznek. Heinrich Ádám az ingatlanpiac alakulásáról azt
mondta, jelenleg főképp a paneleknél esnek az árak. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint a kerületben tavaly 712 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 170 százalékkal haladja meg a 6 évvel korábbi szintet.
A koronavírus megjelenése, a turizmus leállása a belvárosban is lenyomta az árakat. Sok itteni lakás bérleti díja becsúszott a 100 ezer forintos lélektani határ alá, ami korábban elképzelhetetlen volt. A járvány előtt még egy kevésbé előnyös adottságú szuterén garzont is ki lehetett adni 100 ezerért, most 80 ezerért kínálják a bútorozott, felújított, földszinti kis lakásokat.
A nagyobb lakásoknál még nagyobb a visszaesés.
„Márciusban és áprilisban sok tulajdonos önként ajánlotta fel a megbízható bérlőknek, hogy enged a bérleti díjból, mert attól tartott, hogy elveszíti őket és nem talál helyettük újakat. Volt, ahol ez bejött, volt, ahol nem. A piacra ugyanis rázúdultak a turisták nélkül maradt airbnb-s lakások, amelyek lenyomták az árakat, és sok bérlő élt is a kínálkozó lehetőséggel, hogy olcsóbb, de jobban felszerelt albérletbe költözzön” – mondta el Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. A forgalom ugyan élénk, de az egyetemisták érdeklődése a korábbi évekhez képest enyhébb. Laczi Csaba szerint ennek az az oka, hogy kivárnak.
Egyrészt nem tudják, milyen módon indul újra az oktatás, másrészt arra számítanak, hogy az airbnb-zés tervezett korlátozása miatt újabb lakások kerülnek be a kínálatba, ami leszorítja a bérleti díjakat. A potenciális vevők pedig az ingatlanárak további
esésére várnak. Ami az utóbbiakat illeti, az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint tavaly a VII. kerületben 703 ezer, a VIII.-ban 597 ezer, a IX.-ben 662 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 231(!), 158, illetve 166 százalékos növekedésnek felel meg a hat évvel korábbi szinthez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.