Egyre korábban repülnek ki a szülői házból a magyar fiatalok

Az Európai Unióban 2006 és 2019 között folyamatosan csökkent, majd 2020-ban – nem függetlenül a koronavírus- járvány kedvezőtlen hatásaitól – ismét növekedésnek indult, tavaly pedig 26 és fél éves életkorral (nők 25,5, férfiak 27,4 év) stagnált a szülői otthon elhagyásának átlagos időpontja. Az Eurostat adatai szerint az egyes országok között továbbra is markáns különbségek figyelhetők meg, északról délre és nyugatról keletre haladva emelkedik a fiatalok otthonelhagyásának átlagos életkora.

2021-ben a svéd fiatalok átlagosan 19 évesen kezdtek önálló életet, másfél évvel később, mint a megelőző évben. Ezzel egyidejűleg a portugálok átlagosan 33,6 éves korukig vártak a szülői lakás elhagyásával.

A 2020-as évvel összehasonlítva tavaly 12 tagállamban növekedett és ugyanennyiben csökkent az átlagos kirepülési életkor.

„Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összefügg. A Magyarországra vonatkozó statisztikák szerint az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni” – ismertette Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Hozzáfűzte, hogy pandémia és a lezárások hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató.

Új szempontok jelentek meg

Arra, hogy milyen az ideális első otthon, univerzális válasz nem létezik, mert élethelyzettől, elvárásoktól és lehetőségektől függően számos objektív és szubjektív szempontot kell mérlegelniük az elköltözőknek, hiszen mást jelent az ideális lakás, esetleg ház egy egyedülálló fiatalnak vagy egy párnak, akik ráadásul lehet, hogy éppen a gyerekvállalás miatt költöznének első önálló otthonukba.

ezért alapvetően érdemes az első otthon kiválasztásánál hosszabb időtávon is előre tervezni.

Az könnyen elképzelhető, hogy az emelkedő ingatlanárak és a romló pénzügyi lehetőségek miatt a korábbiakhoz képest több lépcsőben lehet eljutni az álomotthon megszerzéséig, emiatt növekedhet a költözési hajlandóság és ezzel a társadalom mobilitása is.

Az emelkedő rezsiköltségek kapcsán a korábbiaknál is fontosabb szempont lehet az adott ingatlan hosszú távú fenntartási költsége, értékállósága és jövőbeli értéknövekedése, ezért továbbra is jó választásnak bizonyulhatnak a munkahelyekhez közeli, jó infrastruktúrájú, ám zöldövezetben fekvő ingatlanok, azonban ezeken belül is preferáltabbá válhatnak a modern hűtési-fűtési rendszerekkel felszerelt, korszerű hőszigetelésű otthonok.

Örök kérdés, hogy használt vagy új építésű

A fenntarthatósági szempontok egyértelműen az új lakások felé billentik a mérleg nyelvét, a használt ingatlanokat viszont a jellemzően kedvezőbb árfekvésük teheti jobb választássá. Az új építésűek kapcsán továbbra is igaz, hogy a beruházás minél korábbi szakaszában, akár tervasztalról vásárolva érhető el a legjobb vételár, míg egy használt lakás felújítása esetén az esztétikai munkálatok helyett előtérbe kerülhetnek a rezsiköltségeket csökkentő beruházások, mint a fűtés-korszerűsítés, a hőszigetelés vagy a nyílászárók cseréje.

Az agglomerációs ingatlanok árelőnye az elmúlt években itt megfigyelhető robbanásszerű drágulás következtében jócskán lecsökkent, és az ingázás költsége is fontos szempont lesz ebben a szegmensben.