Fából szinte mindent lehet építeni már, és kellene is
Az építőanyag-gyártás rendkívül drága és környezetterhelő a jelentős karbonkibocsátás miatt, ezért is értékelődik fel egyre intenzívebben a fa mint építőanyag, amelyből Magyarország is képes akkora mennyiséget termelni, hogy önellátó lehet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kárpáti József, az ÉVOSZ Környezettudatos és szerelt technológiás Szakmai Tagozata, a Makész elnöke.
Fotó: Shutterstock
A készházépítők szakmai szervezete a soproni és a pécsi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, azt elemzik, hogy az itthon is vágásérett mennyiségben fellelhető fafajták közül melyiket mire lehet felhasználni. Az ennek megállapításához szükséges laborvizsgálatok során az alkalmasságot minősítik.
Bőven van fa Magyarországon, de amiből kevés van, az a lucfenyő, amely az építőiparban egyenes szára és jó szerkezete miatt terjedt el. A klímaváltozás miatt az itt növekvő lucfenyő ritka, a szerkezete ugyanis nem megfelelően nő, ezért más fafajtákat kell keresni.
A pannon nyár nagyon ígéretes, és a Dunántúlon van hársfa vágásérett mennyiségben, valamint a fűz is megfelelő szerkezetű építőfának számít – összegezte az eddigi tapasztalatokat Kárpáti.
A hazai előállítású építőfa ügye a nemrég létrejött energetikai minisztérium révén nagyobb léptékben indulhat el a megvalósulás felé, hiszen a klímavédelem és az építőanyag importarányának csökkentése együttesen hat az érdekeltekre a Makész elnökének tapasztalatai szerint.
Nagyon fontos, hogy minél több jó minőségű, energiatakarékos készház épüljön, mert a kedvező tapasztalatok híre meggyőzheti a megrendelőket, ráadásul minél többen építkeznek fából, annál többet tesznek a klímavédelemért – hangsúlyozza a szakmai szövetség. A fát népszerűsítő marketingkampány indul jövőre, amelynek célja megértetni, hogy nem a fakivágással ártunk a légkörnek, hanem azzal, ha sokan környezetet megterhelő, energiaigényesen előállított építőanyagokból építkezünk.
Fotó: ÉVOSZ-Makész
Ha többen termelnek építőfát, akkor több fa köti meg a szén-dioxidot, és több termel oxigént, vagyis a természetes építőanyag előállítása során máris a karbonsemlegességet szolgálja az ágazat.
A fenntartható fagazdálkodási kerekasztal már létrejött Sopronban, egyik első céljuk elérni, hogy bevezessék a felépült házak szén-dioxid-lekötési mennyiségét jelző tanúsítványt, majd kötelezővé kell tenni, hogy mielőbb átmenjen a köztudatba a környezettudatos építészet fontossága. Egy hagyományos ház építőanyagának – jellemzően vasbeton, tégla, cserép – előállításához 1450 kilowattóra négyzetméterenkénti teljesítmény kell, ez 40-50 évre elegendő fűtési energiának felel meg, egy korszerű faház üzemeltetésére viszont 140-150 évre is elegendő.
A kutatás-fejlesztés kiterjed a kenderre is mint természetes építőanyagra, amely növekedése során ugyancsak jelentős mennyiségű oxigén kibocsátására képes.
A természetes építőanyagok használatára az Európai Unióban jó ideje törekednek, az eredmények magukért beszélnek, hiszen már nemcsak családi házak épülnek évtizedek óta favázszerkezettel, hanem irodaházak, iskolák, társasházak is. Ezeknek a pluszenergiás, vagyis energiatermelő épületeknek a rezsiköltsége a nulla felé közelít.
Bioházakba menekülnek az építkezők és a felújítók a magas rezsi előlAz új energiaáraktól berobbanhat a bioházak iránti kereslet. |
A kutatás másik fontos területe a belső oldali hőszigetelés – ehhez a kender és a vályog remek alapanyagnak bizonyul, és a felújításoknál tökéletesen alkalmazható technológia. A külső vakolható fagyapot hőszigetelés már kereskedelmi forgalomban kapható, alkalmazott technológia, és jó példa arra, hogy gyakorlatilag minden készülhet fából.
Az energiahatékony, energiatermelő épületek építését várhatóan állami támogatásokkal is segítik, legalábbis ez egybevág a meghirdetett törekvésekkel a Makész elnöke szerint.
Az ÉMI Nonprofit Kft. szentendrei telephelyére szánt mintaházpark egy kapcsolódó tudásközponttal valósul majd meg, ahol a természetes anyagok használatát, az egészségi és hőtechnikai szempontok fontosságát kézzelfogható módon lehet bemutatni.
Nem vályogból kell már házat építeni, hanem a vályog használatát kell megfelelően bővíteni mind az új építés, mind a felújítás során
– hangsúlyozza a készházépítő tagozat szakértője.
Tavasszal minden kiderül
Nyugat-Európában is megugrott az érdeklődés a készházépítészet iránt: Ausztriában 35-ről 38 százalékra, a németeknél pedig hatalmas ugrással 20-ról 30 százalékra nőtt a favázasak részaránya az új családi házak körében.
Magyarországon még mindig nincs hivatalos statisztika, de a megalapozott piaci becslések szerint ez az arány 15-20 százalék között mozog most, és a tendencia egyértelműen növekvő, hiszen az ezredfordulón 3-3,5 százaléknál nem volt nagyobb a készházak piaci részesedése. A banki kamatok megugrása miatt eltűntek a hiteles vevők, csak a készpénzesek maradtak, de a készházas cégek továbbra is dolgoznak, a korábban kötött szerződések teljesítésével 2023 közepéig el vannak látva munkával.
Nagy kérdés tehát, hogy megjelennek-e a tavaszig azok az állami támogatások, amelyek az energiafüggőség csökkentését és az energiatakarékossági célok megvalósulását segítik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.