Kis magyar mamahotel-kalauz: a járvány után sem tolódott ki az önálló élet kezdete

Nem új keletű jelenség a mamahotel Európában, a tanulmányi idő meghosszabbodásával a különköltözés ideje a 60-70 évvel ezelőtti 18-20 éves korról ma minimum 22-23 éves korra, jellemzően a tanulmányok befejezése utánra tolódott. A 2015-től 2022-ig lezajlott ingatlandrágulást természetesen az elsőlakás-vásárlók is megérezték, azonban az önálló élet kezdetének ideje a koronavírus-járvány után sem nyúlt meg – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Kifejtette, az Eurostat szerint a magyar fiatalok átlagosan 27,1 évesen költöznek el otthonról, az uniós átlag 26,4 év (a koronavírus-járvány előtt 26,2 év volt, ami legfeljebb néhány hónapnyi eltérést jelent). Ami viszont tartós tendenciaként elmondható, hogy a déli régióban, illetve Szlovéniában, Szlovákiában és Horvátországban harminc éves kor körül alakul az önállósodás átlagéletkora, az utóbbi országoknál meghatározóbbak a családmodellek. Ezzel szemben északon, a skandináv térségben, illetve Hollandiában már a húszas évek elején, 22-23 évesen megtörténik a leválás – magyarázta a szakértő.

Hozzátette, Magyarországon meghatározó tényező, hogy kiemelten sokan, tízből kilencen saját tulajdonú ingatlanban élnek, és a fiatalok is erre törekszenek. Két út áll előttük. Ha a keresetük azt a részét félreteszik, amelyet lakhatásra és rezsire fordítanának albérletben, egy garzonlakás bérbevételével számolva másfél, legfeljebb kétmillió forintot gyűjtenek össze évente a mamahotelben, ami önerőnek valóban kevés, ám az otthon töltött további néhány év alatt a pályakezdő keresetek emelkedhetnek, több év alatt nagyobb önerő gyűlik össze – a saját lakás vásárlásához 20 százalékos arány szükséges. Három év alatt egy garzonra fordítható önerő már összegyűjthető. 

Ha valaki a tényleges vásárláshoz nem vállalja a hitelfelvételt – esetleg nincs olyan stabil párkapcsolata, akivel a támogatott konstrukciókat, mint például a CSOK vagy a babaváró, igényelhetné –, és az albérletet választja, akkor a szakértő felhívja a figyelmet, hogy egyetlen keresetből egy albérlet fenntartását nehéz kigazdálkodni. Lényegében ez a költséghatékonyság is szólhat még a mamahotel mellett. Írtuk, a szobabérlés sem sokkal olcsóbb, rezsivel együtt közel százezer forintot tesz ki egy hónapban, és nem biztos, hogy ismerősökkel sikerül osztozni egy lakáson.

Bár erről nem szívesen beszélünk, a fiatalok számára indulótőke lehet még az ingatlanörökség. Van, amikor a fiatalok az üresen maradt lakásba költöznek be, ha pedig helytől, ingatlanmérettől függő áron értékesítik, a rájuk eső rész vagy egész képezi az önerőt a lakásvásárláshoz. Balogh László ezzel kapcsolatban megjegyezte, ez a piacon egyfajta körforgást jelent, az életkezdőket pedig az ország, tágabban térségünk hagyománya alapján a saját tulajdonú lakás iránti vágy motiválja.

Rámutatott, amíg a koronavírus-járvány alatt sem változott érdemben az önállósodás átlagos ideje (ami a legtöbb országban 25-30 év), addig jelentős eltérés mutatkozik e téren a nemek között. A fiúk-férfiak ugyanis átlagosan két évvel tovább maradnak a mamahotelben. 

Különösen szembetűnő az Eurostat szerint Románia, ahol a fiatal férfiak 29,9 évesen, a nők pedig 25,4 évesen önállósodtak, ezt követi Bulgária 4,1 év különbséggel, ahol a férfiak 32,3 évesen, a nők 28,2 évesen költöztek el. Balogh László itt hozzátette, Horvátországban, Szlovákiában és idehaza is átlag feletti a különbség, nehéz nem észrevenni, hogy Közép-Európáról van szó, ahol a családmodellek jobban meghatározók. Ezzel szemben Luxemburgban mindössze fél év a különbség, Svédországban, Dániában és Máltán sem éri el az egy esztendőt.