Kivonulhat Budapestről a cégek egy része

Az iránnyal van problémánk, mert válogatás nélkül büntet – így reagált Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a Világgazdaságnak a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett válságadóra, amelyet a koronavírus-járvány miatt vetne ki a fővárosi székhelyű társaságokra.

A BKIK elnöke szerint az iparűzési adó megemelése az ötmilliárd forintos adóalapot elérő vállalatoknál oda vezethet,

hogy felszámolják a tevékenységüket Budapesten.

Az extra teher (ipa plusz) alá eső fővárosi cégek egy része külföldi kézben van, amelyek nemzetközi költség-haszon optimalizáció alapján működnek itt. A plusz félszá­zalékos adó miatt egyes ilyen vállalkozások – például az élőmunkaerő-igényes call centerek – vidékre vagy akár külföldre telepíthetik a teljes tevékenységüket.

A BKIK elnöke szerint a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások esetében is érvényesülhet ez a forgatókönyv,

hiszen ezek szintén elkerülhetik a megemelt befizetést, ha kiköltöznek a fővárosból.

„A budapesti piacból élő vállalkozások pedig éppen csődközelben vannak a kereslethiány miatt, számukra akár a kegyelemdöfés is lehet az ipa plusz” – mondta.

Nagy Elek arról is beszélt, hogy fontos kérdés, milyen jogszabályi alapon nyugszik a konstrukció. A BKIK-nál egyelőre nem látnak ilyet. Az iparűzési adó kivetésének szabályait a helyi adókról szóló törvény szabályozza, az 2 százalékban maximálja az adóterhet.

Tehát parlamenti döntés nélkül a főváros nem tudja bevezetni a válságadót.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón leszögezte: a kormánypárti többségű ház nem járul hozzá egy esetleges adóemeléshez. A BKIK vezetője sajnálatosnak tartja, hogy a szervezetükkel Budapest előzetesen nem konzultál, erről a javaslatról is a hírekből értesültek.

Az eddig megismert információk alapján nem tartjuk jó iránynak, mert többféle hosszú távú negatív hatással is lehet a budapesti gazdaság szerkezetére. A méretalapú célzást nem szabad alkalmazni, hiszen az üresen álló nagy szállodák könnyen az ötmilliárdos küszöb fölé kerülhetnek, őket viszont éppen segíteni kellene, nem pedig tovább terhelni.

A szervezet alapvetően két utat lát járhatónak, hogy a budapesti költségvetés kieső bevételeit pótolni lehessen. Az egyik a Fővárosi Önkormányzat működésének költségracionalizálása. Nagy Elek szerint érdemes lenne újragondolni a vezetés szerkezetét, és az öt főpolgármester-helyettesről visszatérni a három főpolgármester-helyettesre, annak minden kapcsolódó szakértői költségvonzatával együtt.

Emellett javasolja egyebek között a vezetői bérek csökkentését és a fővárosi cégek és intézmények áramvonalasítását. „Ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyeket ilyen válság esetén nemcsak javasolt, hanem szükséges is megtenni. Első lépésben így pár milliárd forintot lehet átcsoportosítani válságkezelésre. Értelemszerűen a vagyongazdálkodási és a hitelfelvételi lehetőségeket is meg kell vizsgálni.

” A másik felvetése, hogy el kell végezni egy elemzést arról (ezen a kamara már dolgozik), hogyan állnak össze Budapesten a bajba jutott vállalkozásokhoz kapcsolódó értékláncok. Ebből a BKIK szerint világosan lehet látni a különböző cégek közötti összefüggéseket, és el lehet dönteni, melyik milyen terhet viseljen.

A nyilvános adatok szerint a fővárosi cégek nagyjából 270-300 milliárd forint iparűzési adót fizetnek egy évben,

amelynek kicsivel több, mint a fele a fővárosnál marad,

míg a másik részét a kerületek között osztják fel.

Ezenkívül az építményadóból folyik be jelentősebb összeg a kerületekhez. Országosan nagyságrendileg 150 milliárd forintot szednek be az önkormányzatok ilyen címen, ennek körülbelül a negyede a budapesti városrészeknél csapódik le.