A magas magas bérigényeket termel, a hatóságok a vállalatokat okolják a drágaságért, akik azonban költségeikre hivatkoznak: a gordiuszi csomót pedig kamatbárdjukkal igyekeznek szétvágni a jegybankok, további fájdalmakat okozva – igazi perpatvar. Európa országait nagyon hasonló viták feszítik a szuperinfláció éveiben, nagyon hasonló reakciókkal – friss példa, ahogy a brit Tesco visszaszólt a Bank of Englandnek.
A nálunk is jelen lévő Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc kritikusainak, köztük a jegybanknak üzent vissza, mert azok a makacsul magas inflációért az áruházakat okolták, amelyek véleményük szerint elszabotálják az árcsökkentést, holott a világpiaci élelmiszerárak csökkentek. Ismerős a vita?
A briteknél jó ideje állandó a csörte, amibe természetesen a politikusok és a náluk a mieinknél tekintélyesebb szakszervezetek is beszálltak.
A kritika a kiskereskedők mellett más vállalatokat is ér, akik a drágulásból profitálnak. Ezt a véleményt az európai jegybankok is erősítik. A német Handelsblatt pedig a héten közölt összesítést, amely kimutatta, hogy az 500 legnagyobb európai vállalat a szegényeket főbe kólintó infláció éveiben megnégyszerezte a profitját, rekordot döntve.
A Tesco vezérigazgatója, Ken Murphy így vágott vissza pénteken a Reuters jelentése szerint újságírók előtt az árcsökkentés elszabotálásának vádjára:
Igen gyorsan reagálunk, ha azt látjuk, hogy az árupiacok lejjebb mennek.
A napokban a Bank of England elnöke, Andrew Bailey jegyezte meg a hazai élelmiszer-inflációról, hogy az árak lassabban csökkennek, mint a globális árupiacokon. Amikor Murphyt arról kérdezték, konkrétan ezt a kritikát méltánytalannak tartja-e, azt válaszolta: igen, annak.
Murphy azzal érvelt, hogy a bolti élelmiszeráraknak nem az árupiaci ár az egyetlen összetevőjük: az energiaárak nőttek, ahogy a munkaerőköltségek is, és az utóbbiak várhatóan magasak is maradnak, tekintve a munkaerőhiányt a szigetországban. Azt mondta, hogy mikor az árupiaci árak lejjebb szálltak – mint a tejé, kenyéré, tésztáé és az olajé –, akkor ők csökkentették a maguk árait, miközben egyes cikkek árupiaci ára nem ment lejjebb, mint a burgonyáé vagy a rizsé. A vezérigazgató szerint az élelmiszer-infláció már elérte a csúcsot.
A britek egyre kevésbé félnek az inflációtól, de azért magasabb béreket akarnakA Bank of England felmérése szerint a brit lakosság kevésbé fél az inflációtól, mint februárban. A felmérésben megkérdezettek a következő 12 hónapban 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak. A BoE továbbra is a 2 százalékos inflációs cél eléréséért küzd, amit akár nyári kamatemelésekkel is támogathatnak. |
A hatóságok több helyütt Európában vizsgálják az élelmiszerárak kialakítását, és intézkedéseket is tesznek. A brit versenyhivatal eddig nem talált bizonyítékot arra, hogy jogosak egyes aggodalmak, és a brit kormány, bár maga is panaszkodott, nem tervez árstopokat – írta a Reuters. A múlt héten a francia kormány csikart ki ígéretet a 75 legnagyobb élelmiszer-vállalattól, hogy termékek százainak csökkentsék az árát.
Ma reggeltől már a kötelező akciókkal várják a vevőket a boltokJúnius elsején elindult a kereskedelmi üzletekben a kötelező akciózás. Húsz termékkategória egy-egy termékét kedvezőbb áron kaphatjuk meg. |
A Tesco egyébként, amely 27 százalékos részesedéssel rendelkezik a brit élelmiszer-kiskereskedelemben, ugyancsak pénteken közölte, hogy az infláció hátán a brit eladásai szépen növekedtek, és ugyanúgy 2,49 milliárd font (1090 milliárd forint) körüli kiigazított működési nyereségre számít, mint előző üzleti évében.
A brit sajtóban tavaly óta gombamódra elszaporodott a „megélhetési válság” emlegetése. Az élelmiszer-infláció a hivatalos statisztika szerint 19 százalék volt áprilisban, ám iparági adatok azt mutatják, hogy májusban 17,2 százalékra mérséklődhetett. Ez a magyarnál alacsonyabb, a közép-európai mértékhez fogható, a nyugat-európaihoz és a vásárlók fájdalomküszöbéhez képest pedig magas.
Infláció után: Amerikát előrelöki a mesterséges intelligencia, Európát meg vissza KínaAmi a háztartásoknak nem esett jól: rekordprofitot hoztak össze a tavalyi inflációs évben az európai nagy cégek a Handelsblatt összesítése szerint. Az amerikaiaknak még így is csak a hátát nézik, és az utóbbiakat továbblendíti többek közt a mesterséges intelligencia fejlesztése, Európának viszont az idén nem tesz jót a keleti kapcsolat, még ha nem is „szakad le” Kínáról, mint sok politikus sürgeti. |
