Az élelmiszerárak tavalyi meredek emelkedése után meredek visszaesés jött – idén már nem lesz érdemi drágulás
A fogyasztói árak 3,2 százalékos októberi áremelkedését jelentős mértékben fűtötte az élelmiszerárak idei legmagasabb, 4,5 százalékos emelkedése. A havi árváltozásokból is fölfelé lóg ki az élelmiszerpiac: a 0,1 százalékos havi inflációval szemben e termékcsoport árai 0,7 százalékkal emelkedtek – derült ki a KSH által közzétett adatokból. A tavaly októberihez képest például a liszt ára 38,9, a tejé 16,8, a gyümölcs- és zöldségleveké 12,1, az étolajé 9,9, a csokoládéé és kakaóé 9,8, a vajé és a vajkrémé 7,9 százalékkal emelkedett. „Annak kapcsán, hogy ismét jelentős áremelkedést látunk az élelmiszerek világpiacán, ideje a folyamatok mögé tekinteni, és a kilátásokat firtatni0ö – mutatott rá az Agroképnek írt cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Az időjárási szélsőségek ugyanis növekvő hatással vannak a világ élelmiszer-termelésére.
A szakértő szerint fontos tisztában lennünk azzal, hogy bár az elmúlt két évben kiemelkedő volt a hazai élelmiszerárak emelkedésének mértéke, a görbe lefelé mutató szakasza is a leggyorsabb volt. Mára az éves változásokban a mezőny végére kerültünk.
A KSH tegnapi közlése szerint egyébként a száraztészta ára 7,3, a cukoré 2,9, a margariné 2,7, a tojásé pedig 2,1 százalékkal csökkent. A 0,7 százalékos havi dráguláson belül
- a liszt és az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 3,5,
- a vaj és vajkrém 3,4,
- a sajt 3,2,
- az étolaj 2,7,
- a tej 2,1,
- a tojás 1,6,
- a tejtermékek 1,4,
- a baromfihús 1,2
százalékkal került többe.
Marad az inflációs aggodalom
Makrogazdasági elemzők az aszály miatti gyengébb idei termésnek tudják be a rossz adatot, és azt prognosztizálják, hogy mivel az élelmiszerek drágulása az érzékelt inflációt felerősíti, a háztartások áremelkedéstől való félelme nem enyhül.
Mint korábban megírtuk, az MBH Bank szakértői a harmadik negyedéves Agrár TrendIndex bemutatásakor arról beszéltek, hogy nem várható élelmiszer-infláció a következő időszakban, az őszi hónapokban tapasztalt drágulás főként a kötelező akciózás kivezetése utáni bázishatásoknak tudható be. Hollósi Dávid, a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója múlt heti tájékoztatóján a friss gyümölcsök, a tojás és egyes tejtermékek drágulását nem zárta ki, de mint mondta: nem várható, hogy a tavalyinál drágább lesz a karácsonyi vacsora. Ennek oka pedig az, hogy stagnál az élelmiszer-kiskereskedelem, és beszállítói oldalon sem tapasztalható számottevő költségnövekedés.
Nem lesz drágább a karácsonyi menü a tavalyinál
Másfél éve erősödik, és 34 ponttal az eddigi csúcsát érte el az elmúlt negyedévben az MBH AgrárTrend Index – derült ki a bank tájékoztatóján. Lendületesebb emelkedést az élelmiszeripari termelés és a fogyasztói kereslet növekedése révén érhetne el az ágazat, ami viszont most nincs meg, így az MBH szakemberei szerint az aszály ellenére sem az előállítási költségek, sem a kereslet oldaláról nem várható nyomás az élelmiszerek árának emelkedésére az ünnepi időszakban.
A sertéshús piacán nem látszik olyan tényező, amely érdemi fogyasztóiár-mozgást hozhat a következő hónapokban, és a termékpályán kívülről sem jön olyan hatás, amelyből drágulás következne – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A volt ársapkás és a kötelező akciózás hatálya alól is kikerült comb kivételével gyakorlatilag a tavalyi árszinten találhatják meg a vásárlók a sertéshúsokat és a húskészítményeket az év utolsó hónapjaiban. A korábbi ársapkás termékeknél ugyanis a kötelező akciózás július 1-jei kivezetése után több mint két év elmaradt fogyasztói áremelését kompenzálták a bolti árakban, tehát ez várható folyamat volt. Éder szerint
a forint árfolyama bezavarhat, mivel az abból következő költségnövekedéseket nehéz elismertetni a kiskereskedelemmel, de egy jelentősebb forintgyengülés is legfeljebb januárban jelenne meg a fogyasztói árakban.
A liszt éves alapon mért közel 40 százalékos drágulása szintén az ársapka, illetve a kötelező akciózás hatása. Az előző hónaphoz viszonyított 3,5 százalékos, jelentősnek mondható áremelkedés pedig abból következik, hogy a malmoknak szeptemberben sikerült keresztülvinniük a liszt átadási árának korábban beharangozott emelését, aminek egy része elérhetett a boltokig. Ahogyan azt Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a költségeik, főként a búza árának emelkedése miatt indokolt, százalékosan eredetileg két számjegyűre tervezett áremelés végül körülbelül 5 százalékos szinten „ment át”, ráadásul néhány malom kivárt vele, és a piacszerzés reményében csak október 1-jétől hirdette meg.
Rémálom az élelmiszerárak két évvel ezelőtti emelkedése
A havi alapon szintén 3,5 százalékkal dráguló idényáras élelmiszerek árváltozása ugyancsak jelentősnek mondható, különösen annak tükrében, hogy az élelmiszerek havi drágulása 0,7 százalék volt. Két éve, amikor az októberi, éves alapon mért élelmiszer-infláció elérte a 40 százalékot, a termékcsoport az előző hónaphoz képest 6,2 százalékkal lett drágább, ami kisebb mértékben haladta meg a havi, 4,3 százalékos élelmiszer-drágulást, mint idén a múlt hónapban.
A gyümölcspiacon az MBH szakértői szerint elsősorban a gyengébb európai termés következtében emelkedtek az árak.
A tejpiacon a nyers tej felvásárlási ára a havi alapon mért augusztusi 2 százalékos emelkedés után szeptemberben már 4 százalékkal volt magasabb, éves alapon pedig 10, illetve 13 százalékos volt a drágulás, és a 12 havi drágulás már az előző hónapokban jellemző volt, ez megjelent a fogyasztói árakban is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.