„Az előző hónapokban a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesést mutatott éves alapon, májusban például 12,3 százalékkal apadt a volumen. Júniusra éves alapon továbbra is csökkenést várunk, ennek mértéke azonban már az előző hónapokban tapasztaltnál kisebb, egy számjegyű lehet” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A szakember szerint a mérséklődésben a bázishatásnak lehet a legnagyobb szerepe: tavaly a tavaszi hónapokban a kormányzati transzferek extrém magas fogyasztást eredményeztek, ezek hatásának fokozatos kifutása eredményezi azt, hogy már nem lesz annyira drasztikus a csökkenés. Az enyhülés ezenfelül az üzemanyag-forgalom magas bázisával is magyarázható, az árstop miatt ugyanis megnőtt a fogyasztás – nemcsak a magyarok és a külföldiek által támasztott, hanem a teherautók és a buszok üzemanyag-keresletének kiskereskedelmi kutakra terelődése miatt is. Ez a hatás szintén fokozatosan tűnik el az adatokból.
A forgalom szakaszos helyreállásában a legnagyobb súllyal bír a reálbérek alakulása, amelyet az infláció mérséklődése is segít – emelte ki Regős, hozzátéve, júniusban a pénzromlás lassulása mellett a kedvező májusi béradat is javíthatott a helyzeten. Rámutatott: míg áprilisban az átlagkeresetek 15,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, addig ez az ütem májusra 17,9 százalékra gyorsult.
Márpedig a májusi bért június elején kapják meg a munkavállalók, ez pedig a júniusi fogyasztásukat nagyban meghatározza
– tette hozzá.
„Az éves alapú index a következő hónapokban még biztosan negatív marad a bázisidőszaki magas üzemanyag-fogyasztás miatt” – jelentette ki a közgazdász, hangsúlyozva, hogy bár a reálbércsökkenés már a nyáron megszűnhet, az éves index pozitívvá fordulása a magas bázis eredményeképpen csak az idei esztendő végén, 2024 elején várható.
A kiskereskedelmi forgalmat tekintve azonban a legnagyobb kérdés a havi alapú volumenváltozás lesz, hiszen ennek pozitívvá válása jelenti a forgalom növekedésének újraindulását. Remélhetőleg ez már ebben a hónapban bekövetkezik.
Továbbra is közel két számjegyű visszaesést (mínusz 9,7 százalék) mutathat a kiskereskedelmi forgalom éves bázisú indexe – közölte lapunkkal Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Regős Gáborral egyetértve aláhúzta, a tavalyi év bázisa rendkívül magas, elsősorban az üzemanyag-fogyasztás következtében.
„Havi alapon is a kiskereskedelmi forgalom volumenének zsugorodásával számolok. Egyedüli pozitív tényezőként az élelmiszer-kereskedelem havi alapú bővülése jelentkezhet. Ennek ellenére úgy kalkulálok, hogy
a lakosság továbbra is visszafogja majd a nem szükséges költéseit, ami tovább mérsékeli a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmát és teljesítményét.
Virovácz ezután arról beszélt, hogy már az előző hónapban megtapasztalhattuk, a fogyasztók bizony erősen mérsékelték az üzemanyag iránti keresletüket is. „Májusban ráadásul még az árak csökkenése volt jellemző, míg júniusban már érdemi drágulással találkozhattak az autósok, vagyis még tovább csökkenhetett az üzemanyagfogyasztás” – fűzte hozzá. Úgy véli, lényegében az utóbbi lesz az a legfőbb tétel, amely a teljes kiskereskedelmi teljesítményt a leginkább visszavethette júniusban.
A nyers adat szerint májusban 12,7, naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest. Országos szinten, folyó áron
1514 milliárd forintot hagytunk a boltokban ebben a hónapban.
Áprilisban ez az összeg 1479 milliárd, márciusban 1511 milliárd, februárban 1310 milliárd, januárban pedig 1333 milliárd forint volt. Az is kiderült, hogy ekkor a magyarok 5,4 százalékkal fizettek többet a pénztáraknál, mint egy éve.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel teszi közzé a kiskereskedelmi forgalom júniusi adatait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.