Itt a nyár, a főiskolák és egyetemek végzősei rövidesen kézhez kapják a diplomájukat. Indulhat hát az álláskeresés. Pechlof Júlia humánerőforrás-menedzser segítségével összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amelyek segíthetik az ifjú álláskeresőt, hogy sikeresen vegye a felvételi elbeszélgetés akadályait. Tanácsaink persze azoknak is szólnak, akik már nem is emlékeznek az iskolára, de valami miatt megint állást kell keresniük.
- ÖNÉLETRAJZ A magyarországi cégek többsége az amerikai típusú önéletrajzot látja szívesebben, amely vázlatosan, pontokba szedve ad képet a jelentkezőről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy túlzottan szűkszavúnak kell lennie. A jól megszerkesztett önéletrajz informatív, jól tagolt, és képes teljes képet adni a pályázóról. Ez azért fontos, mert a személyzeti osztályok szakemberei általában mindössze fél percet szánnak egy-egy önéletrajzra, így fontos, hogy már az első pillanatban felhívjuk magunkra a figyelmet irományunkkal. Célszerű az önéletrajzban a jelenből a múltba tartó időrendi sorrendet követni, mert a szakemberek legfőképpen a legutóbbi munkakörben szerzett tapasztalatokra kíváncsiak, mivel azok a legfrissebbek, így a leginkább hasznosíthatóak. Ha sikerült önéletrajzunkkal „eladni magunkat", akkor személyesen is kíváncsiak lesznek ránk.
– MEGJELENÉS Nem mindegy, hogy milyen öltözetben libben be az álláskereső a személyes elbeszélgetésre. Elsődleges szempont, hogy olyan ruhát vegyünk fel, amely illik az áhított munkahely környezetéhez. Egy asztalosnak például felesleges öltönyben és nyakkendőben megjelennie az állásinterjún, míg a bankszektorba jelentkezőknél ez alapkövetelmény. A nők kerüljék a túl rövid szoknyát, a tűsarkú cipőt, illetve a mélyen dekoltált fölsőket. Nemesfém ékszerekből legfeljebb egy-kettőt viseljünk, a harsány és nagy bizsu kiegészítőket viszont ajánlatos más alkalmakra tartogatni.
– PONTOSSÁG Felesleges már egy órával a megbeszélt időpont előtt az ajtóban toporogni, elég öt perccel előbb, vagy pontosan odaérni az állásinterjúra. Míg a túlbuzgóság visszatetszést kelthet a munkáltatóban, addig a pontosság mindig a megbízhatóságot sugallja a munkavállalóról.
– BEMUTATKOZÁS Köszönéskor semmiképpen se tegezzük a felvételiztetőket, még akkor sem, ha fiatalabbak nálunk. Ne kezdeményezzük a kézfogást, hanem várjuk meg, míg kezet nyújtanak felénk. Fontos, hogy kézfogásunk ne legyen se túl gyenge, se túl erős, és kézrázás közben nézzünk a másik fél szemébe. Ez ugyanis az őszinteségünkről tanúskodik. Figyeljünk azonban arra, hogy a szemkontaktus ne csapjon át a másik fél bámulásába.
– KOMMUNIKÁCIÓ Nemcsak szavainknak lehet meggyőző ereje, hanem testbeszédünknek is. Érdemes ezért odafigyelni az aprócska mozdulatokra, sokszor ugyanis pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a karunkat és a lábunkat. Ez utóbbi viszont épp az unalom és a védekezés első számú jele. Ajánlott figyelni arra is, hogy ne tördeljük kezeinket, és ne piszkáljunk a hajunkat, hiszen ezek bizonytalanságunkról árulkodnak. Beszédünk legyen tagolt, és lehetőleg kerüljük a heves gesztusokat.
– GYAKORI HIBÁK A szakember szerint sokan esnek abba a hibába, hogy izgatottságuknak köszönhetően túl sokat beszélnek, vagy épp alig lehet belőlük kihúzni a szavakat. Éppen ezért mindig arra kell válaszolni, amit a felvételiztetők kérdeznek. A „Miért váltott munkahelyet” kérdésre pedig szigorúan tilos hosszasan szidni korábbi munkáltatónkat, mindig tényszerűen és őszintén kell elmondani a váltás okát.
– MI KELL A CÉGNEK? Bár minden munkahelyen más-más képességeket várnak el a jelentkezőtől, néhány dologban azonban egyetértenek a munkáltatók. A cégéhez hűséges, pontos, őszinte, és kreatív munkavállalókat szinte mindenhol tárt karokkal várják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.