A patinás helyek lobbi-csoportjai "keresztbetesznek" a főiskoláknak

Már két éve működik Magyarországon a Bolognai-rendszer, a felsőoktatási intézmények pedig a jövendő hallgatókhoz hasonlóan feszülten várják az idei felvételi ponthatárok júliusi meghatározását. A csökkenő hallgatói létszám mellett az maradhat talpon, aki arányaiban több diákot csábít magához. Az intézmény dékánja szerint például a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán indított idegen nyelvű kurzus sikerét igazolja a Mercedes-beruházás is. Véleményével a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke is egyetért, mondván: a főiskola igazolta, hogy az élesedő versenyben  egy a munkaerőpiacon hasznosítható képzéssel sikert lehet elérni – olvashat a Figyelőben.

A kétszintű rendszer bevezetésekor a szakértők arra számítottak, hogy a főiskolák elsősorban alapszakokat indítanak majd, a három év után kezdődő master szintet pedig meghagyják az egyetemeknek. Nem így történt, a főiskolák presztízs okokból, és a hallgatók megtartása érdekében egyre több master szakot indítanak. Az újonnan induló képzéseket azonban a MAB-nak jóvá kell hagynia, a Kecskeméti Főiskola dékánja szerint az elbírálás nem mindig szakmai alapon nyugszik. Hegedűs Gábor szerint emiatt hiúsult– vagy nehezedett meg a főiskolán a lovas oktatói, kerámia és látványtervező felsőfokú szakképzési szakok indítása. Névtelenséget kérő felsőoktatási vezetők ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak: "A hallgatókért folyó versenyben a patinás intézmények lobbi-csoportja keresztbetesznek a főiskoláknak".

A MAB elnöke nem tagadja, hogy szigorú szempontok szerint bírálják el az indítandó új szakokat, és megvizsgálják, hogy az alap– és mester képzések egymásra épülnek-e. A minőségi követelményeken a szervezet elnöke szerint a jelentkezők harminc százaléka vérzett el. A jelenlegi helyzet mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarországon nem következett be az angolszász területekre jellemző specializáció, az intézmények megpróbálják fenntartani saját égi profiljukat. A Bolognai követelmények miatt idáig egyetlen intézményt sem kellett bezárni, a MAB elnöke szerint a szelekciót nem is az akkreditáció, hanem a piac végzi majd el.