A Balaton békebeli arculata: hogyan hozható vissza?

A Balaton békebeli arculatát szeretné visszahozni, közben komoly fejlesztésekhez próbál befektetőket a magyar tengerhez csábítani, ugyanakkor védené a tó ökológiáját is. „A Balaton gondnoka vagyok", mondja magáról a szocialista dr. Suchman Tamás a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, akinek lendülete - úgy tűnik - még a többségében fideszes vezetésű tóparti önkormányzatokat is meggyőzte az elmúlt másfél évben.

– Tényleg nagyon népszerű mostanában a Balaton, vagy csak többet írnak róla?

– Mindkettő. Tavaly 6,5 százalékkal nőtt a Balatonhoz látogatók száma, a hazai turizmusban itt volt a legnagyobb a vendégforgalom növekedés. Ez örvendetes, ugyanakkor az is igaz, hogy többet cikkezik a sajtó a Balatonról, mint eddig. Tudatos stratégia a részemről, hogy minél több olyan dolog történjen, ami felkelti a média érdeklődését, hiszen a fejlesztők és a beruházók is figyelik a híreket. Ha azt hallják, ide jönnek a vendégek, akkor az azt jelenti a számukra, hogy itt érdemes befektetni. Ez természetesen az emberek kíváncsiságát is felkelti, érdeklődnek és tapasztalják, hogy javult a vízminőség, hogy kész az autópálya, hogy idén már több mint 1400 program van a Balatonnál, hogy egyre igényesebbek a szállások. És jönnek.

– Mindez azt is jelenti, hogy szeretnék megváltoztatni a Balaton arculatát?

– Inkább úgy mondanám, hogy kialakítani. És ezzel megteremteni a Balaton reneszánszát. A Balatonnak ugyanis ma nincs arculata. Valamikor volt. A XIX. század végén, egészen a háború végéig nagyon jól eltalált fürdőhelyi hangulata volt a tó környékének. Gyönyörű épületek, villák, településközpontok épültek akkor. Aztán jött a szocreál, épültek a kockaházak, a szürke jellegtelen épületek, a bungalók. Ezen változtatni kell, akár úgy, hogy a meglévő központokat újjáépítjük, akár úgy, hogy újakat alakítunk ki.
 
– Vagyis a gazdagabb, igényesebb vendégkör számára szeretnék vonzóbbá tenni a Balatont?

– A felmérések szerint azoknak a magyaroknak, akik nyaralni indulnak, a hetven százaléka szívesen pihenne a Balatonnál. A cél tehát, hogy minél szélesebb réteg jöjjön és töltse itt a szabadidejét. Ugyanakkor tény, hogy a külföldiek arányát jó lenne harmincról, negyven százalékra feltornászni, amit csak úgy lehet, ha vannak igényes szálláshelyek, wellness szállodák is a tó mellett.

– Meg az sem rossz, ha nem drágább a Balaton a horvát tengerpartnál.

– Már nem drágább. Az árak kiegyenlítődtek és ma már sokan meggondolják, hogy érdemes-e egy egész napon át, drága pénzért elautózni az Adriára. Lecsengett a nagy horvátországi turistainvázió.

– Mitől lett olcsóbb a Balaton?

– Attól, hogy a vendéglátók felismerték: ha három vendéget nézeget öt pincér, az drága mulatság. Rendszeresen kutatjuk, milyen árszínvonalon működik az idegenforgalom a Balatonnál és jól láthatóan kevésbé emelkedtek az árak mint a gazdaság más területén az elmúlt két évben. Ha úgy tetszik, a vendégek kikényszerítették.

– A Balatoni Fejlesztési Tanács mit akar kikényszeríteni a poltitikától?

– Például azt, hogy az idegenforgalom kapja meg a nemzetgazdasági jelentőségéhez méltó helyet a kormányzati struktúrában. Ezzel ugyanis nemcsak a Balaton nyerne. Szeretnénk azt is elérni, hogy az ágazat adóterhei csökkenjenek, mert ez szintén gátja a fejlődésnek. Ezekkel az adókkal és járulékokkal nem lehet versenyképes az idegenforgalom a térségben. Persze szinkronban kell ezt tervezni a most kidolgozás alatt álló adóreform-elképzelésekkel. Uniós forrásokból 163 milliárd forint jut a Balatonra. Ennél többre, 400-500 milliárd forintra lenne azonban szükség, de ha a három régió ügyes, másfélszer több pénzt tudnak a térségbe vonzani. Az európai példák azt mutatják: a magántőke is megmozdul, ha ilyen szintű támogatás érkezik a térségbe.  Ennek érdekében szeretnék nemzetközi befektetői fórumot szervezni: Washingtonban, Londonban, Párizsban, Münchenben, Frankfurtban és Bécsben. A roadshow-val a külföldi befektetőknek és befektetési alapoknak szeretnénk felkelteni az érdeklődését.

– Tudnak olyat ajánlani nekik, amiért idejönnek?

– Elkészült a Balaton fejlesztési térképe. Ez a regionális fejlesztési tanácsok és idegenforgalmi bizottságok, önkormányzatok, a Balaton Szövetség, valamint gazdálkodó szervezetek együttműködésével készült. A 2007-2013-ig várható és szükséges fejlesztések vannak rajta. Segít a fejlesztőknek, a befektetőknek, az önkormányzatoknak, a munkaügyi központoknak, de még a vendégek is könnyebben tájékozódnak, ha megnézik, arról nem is beszélve, hogy az együttműködésben is segít. Több mint nyolcszáz várható fejlesztés szerepel rajta, sosem volt tehát még ennyire vonzó a Balaton.

– Ön miért szereti?

– Tíz kilométerre születtem a Balatontól. Gyerekkoromban az volt a szórakozás, hogy felültünk a biciklire és kitekertünk a partra. Azóta is minden nyarat a Balatonnál töltök, az elmúlt harminc évben talán négyszer voltam máshol nyaralni.

– A BFT elnöki tisztségét is nosztalgiából vállalta el?

– Volt benne nosztalgia is, számomra fontosak az érzelmek. Az azonban még fontosabb volt a döntéskor, hogy ez egy olyan feladat, ami nagyon kézzelfogható, viszonylag gyors visszacsatolással. Ráadásul engem – mivel szeretem a Balatont – nagyon bosszantott, hogy azt láttam, a rendszerváltás óta folyamatosan és minden szempontból csak veszít a presztízséből ez a terület. Mindent megteszek ez ellen és nem viccből, komolyan mondogatom, hogy a Balaton gondnoka szeretnék lenni, minden kérdéssel foglalkozni akarok, amely ma "gazdátlan".

– A Balatonnál ellenben alig van baloldali önkormányzat. Hagyják ezt éppen a szocialisták egyik "fenegyerekének"?

– Azt tapasztalom, hogy nemcsak engem bosszantott az, hogy a politika sokáig elhanyagolta a Balatont. Éppen ezért, nemcsak hogy hagyják, de hálásak érte. Sokat vagyok a Balatonnál különböző rendezvényeken, szinte az egész partot bejártam már idén és reagálnak az emberek: odajön a lángossütő, a szállodás és mondja, hogy köszöni, hogy megint történik valami a Balatonnál. A fideszes önkormányzati vezetőkkel is csak szakmai vitáim voltak eddig, a politika szóba sem kerül.

– Néha azért biztosan. Az, hogy a Balaton Törvény módosítását nem hagyta jóvá a köztársasági elnök, az politikai kudarc?

– Nem politikai és nem kudarc. Sólyom Lászlóról tudni lehet, hogy fontos a számára a környezetvédelem. A Balatonról meg tudjuk, hogy egy kiemelt környezetvédelmi terület. Nem volt ez meglepetés. A víz védelme miatt helyes, ha a Balaton teljes térségében van csatorna. A BFT kidolgozta azt a koncepciót, ami segít megoldani, hogy a kormány vállalja be azt, hogy a következő 3-5 évben támogatja a korszerű csatornarendszerek megépítését. Addig pedig garantálja, hogy az embereket ezért ne érje hátrány, vagyis azon a 43 településen, ahol nincs csatorna ott ne büntese az ott élőket azzal, hogy nem építkezhetnek. Ez az ősszel kerül a kormány elé és azt követően a Balaton Törvény vissza a parlament elé. Ez a törvény nyolc év tapasztalata alapján készült és három évig dolgoztak rajta a szakemberek, alkalmas arra, hogy az épített környezet és természeti egység egyensúlyát megőrizve az idegenforgalom érdekeit is szolgálja.

– Keszthelyen egy szálloda építése miatt, Lellén a homokos part miatt tiltakoznak éppen a környezetvédők, de Ön mindkettő mellett kiállt. Milyen viszonyban van a környezetvédőkkel?

– Igyekszem, mégis azt mondják rólam, hogy a fejlesztők pártján állok, ami azért jó, mert a fejlesztők meg azt állítják, hogy környezetvédő vagyok. Egy biztos, ha a Balaton ökológiájára nem vigyázunk, az rossz a tónak. Ha pedig a tó pusztul, semmi értelme a fejlesztéseknek. Viszont fordítva is igaz: önmagában attól még, hogy gyönyörű a tó, nem lehet eladni. Fejleszteni kell és vigyázni rá.

– Például a partjára is, de kié a Balaton part? Van ebben kimondott politikája a Fejlesztési Tanácsnak?

– Balaton partot az elmúlt néhány évben senki nem szerzett magának, a sokat kritizált SCD fejlesztései az általuk megvásárolt idegenforgalmi cégek tulajdonában voltak eddig is. Az is, hogy a Balatontól a jövőben nem lehet elvenni újabb partszakaszokat, sőt, amit lehet, vissza kell szerezni és azt is támogatjuk, hogy jöjjön létre minél több parti sétány. Ezek kialakítására az önkormányzatok önmagukban nem képesek. Hosszú távú koncepció kell hozzá és kormányzati segítség, de körbejárható objektív okok miatt - sajnos - akkor sem lesz.

Suchman Tamás
1954. július 2-án született Marcaliban
A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogász diplomát
1975-től különböző tancsi beosztásokban dolgozott Marcaliban
1989-től 1994-ig a Budapest Bank marcali, keszthelyi, boglári, csurgói fiókjainak térségi vezetője
Alapító reformkörös, az MSZP-alapító tagja
1990-től országgyűlési képviselő
1995-1996-ban a Horn-kabinet privatizációs, majd ipari minisztere.
2004-2006 fejlesztéspolitikai államtitkár
2007- A Balaton Fejlesztés Tanács elnöke
Nős, előző házasságából két gyermeke van.
Ha újból kezdené, akkor: végigmenne ugyanezen az úton.
Legjobb tulajdonsága: vonza a küzdelem, politikában és az életben is.
Legrosszabb tulajdonsága: mert így tanulta, nem áll bosszút a sérelmeiért.
Amikor pihen: mindegy mit csinál, csak legyen otthon, Marcaliban.
Amit elismer: akár jobboldali, akár baloldali, elkötelezettséget a haza iránt.
Amit ki nem állhat: a politikai szélkakasokat.
Kedvenc könyve: bármi, ami József Attila.
Kedvenc étele: még mindig a vörösboros marhapörkölt Suchman-módra.
Vörös vagy fehér: antialkoholista.
Álma: kiegyensúlyozott politikai közegben gyarapodó Magyarország.
Ami motiválja: a fiatal korában megismert fizikai munka során szerzett tapasztalat az emberi küzdésről.

A Balaton

A mintegy 10 ezer éves Balaton Európa legfiatalabb tava. Az északi felvidék vulkanikus csúcsaival szemben a déli parton az őspannon táj, a somogyi lankás völgyek szépsége gyönyörködtet. Történelmi kutatások szerint több mint 4 ezer éve lakott a térség, amit az őskor embere után a kelták, később pedig a rómaiak leptek el.
Azután, hogy kétszáz évvel ezelőtt még helytartó tanácsi rendelet tiltotta a fürdést a tóban, Wesselényi híres Balaton átúszása volt az első lépés afelé, hogy a magyar tenger a halászat mellett sportolásra és kikapcsolódára is alkalmas.
A 19. század második felében módos családok kezdtek nyaralókat építeni a tónál, majd megjelentek az első fürdőházak, és lassan kezdetét vette a Balaton, mint üdülőkörzet betelepítése. A múlt század híres irodalmárai, művészei is szívesen töltötték a nyarat itt, és ezzel a Balaton térségének kulturális értékeit is gazdagították.
A Balaton a 60-70-es években a kontinens leglátogatottabb üdülőhelye, a Kelet-európai blokk népeinek szocialista turista paradicsoma volt, ahol a rendszerváltásig milliók pihentek.
Tavaly 1 millió 284 ezer vendég 4,5 millió vendégéjszakát töltött el a magyar tengernél, ahol 74 ezer üdülő- és 12 ezer külföldi tulajdonost tartanak nyilván. A nyári szezont beleértve, évente 10-15 millió ember van jelen a Balatonnál.