Minden második magyar túlsúlyosnak érzi magát

A felmérésben Magyarországon 1000 személy vett részt, akik összetételükben képviselik a felnőtt lakosságot.
 
A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.
 
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszödnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
 
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
 
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket – a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően – természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.
 
A Szonda Ipsos kutatói arra is kíváncsiak voltak, milyen gyakran választanak az emberek tudatosan egészségeset, amikor élelmiszert vásárolnak a boltban, étteremben vagy gyorsétteremben. Legmagasabb pontszámot a természetes eredetű élelmiszerek kaptak. Ezeket emeljük le leggyakrabban a polcról, vagy ezeket rendeljük. Döntési helyzetben fontos, hogy magas legyen adott termék rost- és alacsony a zsírtartalma, és számít az is, hogy helyben termelt, s teljes kiőrlésű-e az áru. Általános tendencia, hogy a nők jobban odafigyelnek, hogy egészséges élelmiszereket válasszanak, és az életkor előrehaladtával is egyre fontosabb, mi kerül a szervezetünkbe.
 
A kutatás vizsgálta az egészséges életmóddal összefüggő attitűdöket is. Az emberek úgy vélik, hogy amellett, hogy egyéni szinten teszünk egészségünkért, kormányzati szintű beavatkozásra is szükség lenne. Nagy egyetértés mutatkozik abban, hogy több kormányzati szabályozást kellene hozni annak érdekében, hogy az élelmiszergyártók egészséges termékeket készítsenek.
 
Sokan érzik úgy, főleg a nők közt, hogy bár tisztában vannak azzal, milyen a helyes étrend, ennek követése nehézséget jelent a mindennapi életben, emellett a kutatás eredményei azt mutatják, hogy többünknek problémát jelent, hogy nem rendelkezünk elegendő információval az élelmiszerekkel és az egészséges étrenddel kapcsolatban.
 
Közepes a konszenzus abban, miszerint azért nem tudunk javítani az étkezési szokásainkon, mert túl bonyolultak a témában megjelenő cikkek és tanulmányok - tízfokú skálán 5,3 pont. Az idősebbek számára ez nagyobb problémát jelent, mint a fiatal korosztályban. Hasonló a vélekedés a „túlságosan elfoglalt vagyok ahhoz, hogy egészséges legyen az étrendem” (4,7 pont) állításról, amelynél a középkorúak esetében nagyobb az egyetértés, míg a fiatalok és az idősek számára kevésbé releváns ez a probléma.