150 község maradt iskola nélkül - Nem hozták meg a remélt előnyöket

Lányi szerint az iskola-összevonások, a társulások létrehozása nem hozták meg a remélt pedagógiai előnyöket, nem sikerült elérni a finanszírozási rendszer megváltoztatását, és nem találtak kellő számú adományozót sem, akik a pénzügyi nehézségekkel küzdő kisiskola-fenntartókat kisegíthették volna.

Az iskolabezárások ügye túlpolitizált, és ezzel kapcsolatban rengeteg a félinformáció és közkeletű tévhit - állapította meg 2006-ban az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának Kistelepülések kisiskolái című elemzése. Az általuk vizsgált falusi iskolák tapasztalataiból kiderül, hogy színvonalas oktatás nem feltétlenül a társulások intézményeiben képzelhető el.

A kutatók megállapították például, hogy bár a kompetenciafelméréseken általában érvényesül az a "szabály", hogy a kisebb települések felé haladva romlik a tanulói teljesítmény, a tovább tanulók arányában azonban a kisiskolákból érkezők nem teljesítettek rosszabbul, mint a többi községi-kisvárosi iskolás. A megszüntetések ellen azonban nem ez a legfőbb érv, sokkal inkább az, hogy az alsó tagozatosok nevelésében fontos szerepe van a figyelemnek, az ismerős tanító néniknek.

Gémesi György, az Élőlánc mozgalmához iskolaügyben csatlakozott Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az alsós kisdiákoknak mindenképpen szükségük lenne a helyben oktatásra, s ezt számításai szerint évi néhány milliárd forintból meg is lehetne oldani.