A PSZÁF ezt a külföldi anyaintézménnyel rendelkező magyar pénzügyi intézmények számával és jelentős nagyságával indokolja a 2009. évi prioritásokról közzétett publikációjában. A tőkepiaci felügyelet ebben hangsúlyozza, hogy folyamatosan figyelni kell magyar pénzügyi intézmények anyaintézményeit, hogy mennyire és hogyan avatkoznak bele azokba a folyamatokba, amelyek közvetlenül a magyar piacokat is érintik.
A PSZÁF a likviditást, az üzleti stratégiát, a hitelkockázatot és a tisztességes piaci magatartást jelöli meg a jövő évi prioritásaiként, amelyek meghatározásának középpontjában a pénzügyi válság, illetve annak kezelése áll. Tavaly már szerepelt a prioritások között a likviditás, de a pénzügyi válság miatt a felügyelet ezt továbbra is kiemelten kezeli. A PSZÁF véleménye szerint ugyanis nem zárható ki, hogy időnként újból gyorsan és jelentős mértékű bizalomhiány léphet fel a pénz- és tőkepiacon, különösképpen a globálisan lényeges szerepet betöltő szolgáltatók némelyikének esetleges válsága esetén. Fontos kérdés, hogy ilyen esetekben számítani lehet-e a jegybankok és kormányok fellépésére, amely csillapíthatná a pénzügyi piacokon keletkezett zavarokat, illetve átmenetivé tehetné a nagyobb kilengéseket.
A likviditási problémák felvetik annak a lehetőségét is, hogy az egyes pénzügyi csoportok tagjai között olyan transzferekre kerülhet sor, amelyek során a nem betétgyűjtő intézményektől történik elvonás a betétgyűjtők részére, ami a nem betétgyűjtő vállalkozásaiknál okozhat problémákat. A válság miatt különösen fontos területnek ítéli a PSZÁF a pénzügyi intézmények stratégiáját, hiszen a következő időszakban számítani kell a globális pénzügyi szektor jövedelmezőségének és belső tőketermelő képességének tovább csökkenésre, miközben egyre nehezebbé válik a külső forrásból történő tőkebevonás. Ennek nyomán könnyen előállhatnak fizetési problémák, amelyek negatívan hathatnak a pénzügyi szektor intézményi stabilitására.
A felügyelet megjegyzi, hogy a magyar pénzügyi szektor, elsősorban pedig a bankok számára kulcsfontosságú külföldi finanszírozási és tőketámogatás 2008. decemberének közepén rendelkezésre állt. Ennek fenntartásához az szükséges, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége tartósan versenyképes legyen más, rendelkezésre álló felhasználási lehetőségekkel. Ebből a szempontból jelentős kockázatot jelenthet a magyar pénzügyi szektor jövedelmezőségének mérséklődő irányzata - hangsúlyozza a PSZÁF. A jelenlegi helyzetben számítani kell a pénzügyi szektor hitelkockázatainak növekedésére is a jelentős piaci kockázatok mellett. Ezért szükséges a hitelezési feltételek szigorítása, a körültekintőbb hitelbírálat és a felelős hitelezés normák betartatása.
A PSZÁF szerint figyelmeztető jel a lakossági eladósodottság magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése és a deviza árfolyamok tartós elmozdulása. Ebbe a sorba tartozik az is, hogy a közép-kelet-európai banki kihelyezések rendkívül gyorsan növekedtek és a magyar gazdasági növekedés tartós alacsony szinten marad. A piaci turbulenciák esetén megnő a tisztességtelen magatartás veszélye és növekszik a törvényszegéseknek, a csalásoknak, az információval való visszaéléseknek, a bennfentes kereskedésnek, a fogyasztók megtévesztésének esélye. Ilyen lehetőségnek tartja a PSZÁF például az etikátlan betéti kampányokat különös tekintettel a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának alacsony szintjére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.