Csökken az ír ellenállás a Lisszaboni Szerződéssel szemben

A felmérés követi azokat a biztosítékokat, amelyeket az EU állam- és kormányfők kínáltak a decemberi csúcstalálkozón az ország különállására, olyan kérdésekben, mint az adópolitika, a semlegesség vagy az abortusz. Az adott kedvezmények jogi formába öntése komplex feladatot jelent, ami komoly kihívást jelent a soros elnöki tisztséget ellátó cseh kormány számára. Prága ezért kénytelen volt elfogadni az ilyen jellegű jogalkotásban jártas uniós intézmények támogatását. A bonyolult szabályozási munkában emellett svéd küldött is rész vesz, hogy az elnökséget a második félévben ellátó kormánya az összes részlet birtokában tudja tovább vinni a kényes ügyet.

Az ír közvélemény változásában egyrészt szerepet játszhat az is, hogy – szinte varázsszóra – fontos munkaadók jelentették be, hogy máshová telepítik a termelést a szigetországból, emiatt fokozódik az országban az aggodalom a gazdasági kilátások iránt. Legutóbb a Dell számítógépgyár közölte, hogy bezárja az 1900 főt foglalkoztató írországi üzemeit, és az eddig ott folytatott tevékenységet Lengyelországba helyezi át. Az elbocsátások más munkáltatóknál is folytatódnak, novembertől a munkanélküliségi ráta – 0,5 százalékkal – 8,3 százalékra ugrott.

A sornak még nincs is vége, mert az egyik legnagyobb foglalkoztató – a Waterford Wedgewood – éppen néhány napja jelentett csődöt. Visszavetheti a „nem” mellett kampányoló ír csoportok törekvéseit az is, hogy a fő ellenállónak tekintett Declan Ganley elbukott azzal a tervvel, hogy – Libertas néven – Csehországban is pártot hozzon létre az Európai Parlamenti esedékes újraválasztása elé időzítve. A prágai partnerei úgy döntöttek, hogy „Szabad polgárok” néven erősen eurószkeptikus pártot és platformot hoznak létre. Ganley ezt követően Lengyelországban folytatta a több országra kiterjeszteni tervezett politikai formációjának kiépítését, ahol szintén radikális jobboldali csoportokkal tárgyalt.