"Ha nincs megállapodás a büdzséről, tovább nőhet Budapest versenyhátránya"

Hol tartanak a költségvetési tárgyalások?

Múlt héten kezdődtek meg az ellenzékkel a tárgyalások. Amit fő irányvonalként megfogalmaztak, az a célkitűzéseinkkel ellentétes szakmapolitikai célkitűzés volt. A fejlesztéspolitikai céljainkat megtartva és támogatva ugyanakkor forrásoldalról a költségvetési lábak elhagyását javasolták. Ez két tétel volt. Egyrészt a Főgáz értékesítése, amely távlati célunk, és hosszú távon oldja meg a fejlesztések finanszírozását. Másrészt a hitelfelvétel kérdése, amely a költségvetés elfogadásának feltétele, és rövidtávon oldja meg a fejlesztések finanszírozását. Az uniós projektek 2009-2010-es egyidejűségük miatt olyan pénzügyi terhet jelentenek a fővárosnak, amelyet hitelfelvétel nélkül nem tud teljesíteni. 180 milliárdnyi fejlesztéshez 32 milliárdos önrészéhez van szükség erre. Budapestnek arról kellene döntenie, hogy, ha nem vehet föl hitelt, meg kell mondani, mely fejlesztéseket nem valósítjuk meg a korábbi döntésektől eltérően. Úgy vélem, azért furcsa és álságos a Fidesz álláspontja, s részben az MDF-é, mert a fejlesztéseket gyakorlatilag kivétel nélkül támogatták a közgyűlési döntésekben, például a 4-es metrót, a csepeli szennyvíztisztítót, illetve számos út-, iskola- és kórházfejlesztést.

Lesz megállapodás?

Érdemi mozgástere az ellenzéknek sincs, hiszen vagy elvszerű, s kitart az eredeti koncepciója mellett, és támogatja Budapest fejlődését. Vagy pedig szembefordul saját korábbi döntéseivel. Az nem megoldás, ha azt mondják, a fejlesztésekre szükség van, de nem biztosítjuk mellé a forrást. Jelenleg van 33-33 ellenzéki és koalíciós képviselő, akik többségében igen szavazattal vettek részt a Fővárosi Közgyűlés döntéseiben. Ez a Fidesz és a KDNP esetében 67 százalékos támogató részvétel volt, míg az MDF-nél 80 százalékos. A megoldás az lehet: az ellenzéki pártokkal tárgyalási teret kell teremtenünk arra, hogy elmondhassák véleményüket és ez alapján törekedjünk a kompromisszumra.

Mihez ragaszkodnak?

Van egy költségvetési tervezet, amelyet számos pontjában még javítani kell. Érdemben abban nem lehet nézetkülönbség közöttünk, hogy Budapest jövőképe az a fejlesztéspolitika, amelyet most uniós források segítségével megvalósíthatunk. A támogatási szerződés megkötése után 2 éven belül el kell készülnie a projekteknek, s, ha ezt nem tesszük meg, akkor akár százmilliárd forintos nagyságrendű támogatástól esik el a város. Ezen fejlesztéseket saját erőből legfeljebb csak 10-20 év múlva lennénk képesek megteremteni. Ez egy egyszeri kihagyhatatlan lehetőség, amivel, ha nem élünk, tovább erősödik versenyhátrányunk a régió nagyvárosaival szemben, és nem járulunk hozzá a budapestiek életminőségének javulásához.

Hunvald György erzsébetvárosi polgármester mandátumcseréjével megoldódna a helyzet.

A jelenlegi 33-33-as arány az ellenzék és a koalíció közt azért alakult ki, mert Hunvald György nem tud részt venni a közgyűlés munkájában, s nem tudjuk, ez az állapot meddig fog tartani. Felkértük, legyen szíves visszaadni a mandátumát, hogy helyreállíthassuk Budapest működőképességét és a koalíció többségét. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely hosszú távon nem tartható fenn. Ezért továbbra is egy reális kérés, hogy ezt a dilemmát oldja föl. Ebben a döntés joga az érintett képviselő kezében van, mi csak kérni tudjuk erre. Ez a kérés egyébként egyáltalán nem befolyásolja azt, hogy az ártatlanság vélelme Hunvald Györgyöt is megilleti.

Hol tart az egészségügyi modell?

Elkészült a Budapest Egészségügyi Modell átfogó helyzetfelmérése, amely számba veszi az egészségügyi rendszer, a kórházak és az ellátók lehetőségeit. Készült egy egészségpolitikai koncepció, amely tulajdonképpen az elvi alapjait rögzíti a javasolt fejlesztésnek. Ez elsősorban a betegközpontú megközelítést jelenti, és az egészségfejlesztésre egy jóval nagyobb hangsúlyt helyező egészségpolitikát javasol. Egy időben az intézmények racionalizált működésével, egy még precízebb munkamegosztást az egyes egészségügyi intézmények között. Számba vesszük az Orvostudományi Egyetem klinikáit, a magán- és egyházi kórházakat, illetve mindazon egészségügyi intézményeket, amelyek az ellátásban részt vesznek és ezeket az intézményeket nem, mint versenytársakat, hanem mint verseny partnereket tartjuk számon, hiszen partnereknek kell lennünk abban, hogy a budapestiek egészségügyi ellátása minél jobb legyen.

Melyek a főbb irányok?

A legfontosabb irány az egészségfejlesztés, amely részben az egészséges életmódra nevelés, az iskolán belüli és kívüli sport, a mozgáskultúra diák- és felnőttkorban, prevenciós szűrőprogramok, s ezek egy átfogó rendszere, amely képes arra, hogy a budapestieknek egyészségben eltöltött többletéveket adjon. Idén például prevenciós és felvilágosító programokra közel 360 millió forintot fogunk fordítani.

Mikor lesz e-taj kártyánk?

Az e-taj kártya önálló kormányzati projekt, amelyben a főváros részt vesz konzorciumi partnerként. Mi kedvezményezett szerepkörben támogatjuk és segítjük, hogy Budapesten a lehető legkorábban kerüljön bevezetésre. Ennek munkadátuma a 2010. január 1-e és 31-e közötti időszak. Csütörtökön lesz a munkaindító megbeszélése, s bízom benne, utána felgyorsul a munka. Ennek lényege a betegutak jobb nyomon követhetősége, a páciensadatok elektronikus hordozása, de például a receptfelírás is egyszerűsödik az elektronikus rendszer által. Emellett a téves felírások és gyógyszerkiadások, illetve a visszaélések köre is leszűkül.

Körvonalazódnak már konkrétumok?

Koncepcionális szinten nincs még benne összeg. A stratégiai irányokat lehet most látni. Most indulnak majd az egyeztetések a szakmai és társadalmi csoportokkal a koncepció szintjén, számos kreatív ötletre számítok.

Nyárra mi várható?

Most nyárra ennek a koncepcióalkotásnak be kell fejeződnie, s a június végi közgyűlésnek érdemben el kell fogadnia mind a stratégiai tervet, mind a megvalósítási tervet. Meg kell határoznia, melyek azok a területek, amelyekben még ebben a ciklusban előre kíván lépni. A korábbi vitákban minden alkalommal az ellenzék és a koalíció nagyjából egyetértett három-négy témában. Az egyik az egységes irányítás és kontrolling, hogy egységes rendszerben legyenek áttekinthetőek az egészségügyi intézmények teljesítményei, illetve munkája. A másik ennek technológiai eszköze, egy egységes informatikai rendszerre van szükség a teljesítményalapú megbecsüléshez. A harmadik az egységes közbeszerzési szemlélet meghonosítása. Arra lehet számítani, a közgyűlés ezeket a javaslatokat támogatni fogja, s elindítja a munkát.