Magyarország ismét a CNN címoldalán - az ország a tönk szélén

A CNN amerikai televízió honlapján a kiemelt hírek között első helyen hozza a magyar miniszterelnök mai bejelentését, mely szerint konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen.

A CNN Gyurcsány videóinterjújából azt emeli ki, hogy a kormányfő szerint nem lehet elmenekülni a nehéz, de fontos döntések elől, ha a siker azt kívánja. Gyurcsány hozzátette: a döntés nem rólunk, hanem az országról szól. "Mindig azt kell tennünk, amit az ország érdeke kíván. Ebben a helyzetben az országnak változásra van szüksége. Ha ezt segítem ezen a módon, akkor ezt kell tennem" - nyilatkozta a miniszterelnök.

A CNN megemlíti, hogy a kormányfő nem szólt utódjelöltről. Gyurcsány szerint a következő miniszterelnöknek nem a politika világából kell jönnie, és a 2010-es választásokig kellene maradnia.

A Fidesz nem vesz részt a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmatlansági szavazásban, a legnagyobb ellenzéki párt az egész parlamentet menesztené, és júniusra előrehozott választásokat javasol - teszi hozzá a CNN.

Az AP amerikai hírügynökség szerint Gyurcsány a közlésével meglepte az országot. Az AP azt írja, elemzők szerint ez akár egy olyan húzás is lehet, amelynek célja, hogy megerősítse pozícióját a párton belül - miközben a szocialisták várhatóan rossz eredményt érnek majd el a júniusi európai parlamenti választásokon. A hírügynökség egyben úgy véli, hogy a bejelentés - amely nem a parlamentben, hanem egy pártkongresszuson hangzott el - csak a legújabb eset volt a miniszterelnök által használt, nem szokványos kommunikációs módszerek hosszú sorában. Emlékeztet: már korábban is előfordult, hogy Gyurcsány saját internetes blogján tett közzé kulcsfontosságú kormányzati döntéseket.

Címoldalon foglalkozik a magyar kormányfő lemondásával a Wall Street Journal európai kiadása is. A lap kiemeli a döntés váratlanságát, valamint azt, hogy nem világos még: valóban távozik-e Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök ugyanis nem jelölt ki senkit utódjául, és utódjának többséget kellene teremtenie a parlamentben.

Európában Gyurcsány magára maradt a régiónak kért 180 milliárdos mentőcsomag tervével, miközben Magyarország a tönk szélén áll (In truth, the country is in dire straits).

A lap megemlíti az állampapírpiac befagyását, a 25 milliárd dollráos kölcsönt az IMF, Világbank, EU hármastól, valamint a forint árfolyamának megrángatását.

A lap idézi Magyar Kornéliát, a Progresszív Intézet elemzőjét, aki szerint a szocialisták nem biztos, hogy képesek új miniszterelnököt találni. Szerinte elképzelhető, hogy szakértői kabinet kormányoz majd 201-ig, bár ettől még Gyurcsány visszatérését is valószínűbbnek tartja.

A Reuters brit hírügynökség szerint nehéz lehet majd kompromisszumos jelöltet és programot találni. Magyarországnak további kiadáscsökkentő lépéseket és más intézkedéseket kell végrehajtania, de a szocialista kisebbségi kormányzat eddig habozott abban, hogy mélyreható csökkentések legyenek a szociális kiadásokban - teszi hozzá. A hírügynökség egy - Gyurcsányhoz közel álló, de név nélkül nyilatkozó - forrásra hivatkozva azt írja: ha adott a parlamenti többség ehhez a lépéshez, akkor április közepére meglehet az új miniszterelnök. (A Reuters a lehetséges jelöltek között említi Surányi Györgyöt, Bokros Lajost, Király Júliát, Békesi Lászlót, valamint négy jelenlegi minisztert: Kiss Pétert, Szekeres Imrét, Gráf Józsefet és Bajnai Gordont.) A hírügynökség leszögezi: még ha Gyurcsány nem is lesz már kormányfő, a szocialisták, azaz a legnagyobb parlamenti párt elnökeként továbbra is jelentős politikai befolyással rendelkezik majd.

A Reuters tudósítását átvette a BBC és Financial Times is.

Gyurcsány azért ajánlotta fel lemondását, hogy segítse országát - amely egyike a válság által leginkább sújtott kelet-európai államoknak - a gazdasági és pénzügyi krízisből való kilábalásban - írja az AFP francia hírügynökség, amely szintén úgy véli, hogy a küldötteket meglepte a bejelentés. Az AFP Gyurcsányt a "magyar megszorítások atyjaként" említi, s felidézi, hogy intézkedései révén a 2006-os 9,2 százalékról 2008-ra 3,3 százalékra sikerült csökkenteni az államháztartási deficitet. Ugyanakkor azt is hozzáteszi: a nemzetközi színtéren Gyurcsány a március 1-jei EU-csúcson kudarcot vallott, ott ugyanis elutasították az általa felvetett csomagot a kelet-közép-európai országok sürgős megsegítésére.