Influenza: Magyarország is versenyben a vakcináért

Aki az első az asztalnál, az kapja a legnagyobb falatot a tortából - ez az egyszerű igazság különösen igaz arra a helyzetre amelybe a gyógyszergyárak jelenleg kerültek. A sertésinfluenza mexikói kirobbanása és az azóta is feltartóztathatatlannak tűnő rohamos terjedése miatt a - médiumok által hiszterizált - lakosság egy dologra vágyakozik: védőoltásra.

Több, nagy gyógyszergyár is a startpisztoly eldördülésére vár, azaz arra, hogy megkapják a kutatásra szánt vírustörzset, a Mexikóban már sok áldozatot szedő A(H1N1) kódjelű vírusból.

A Novartis és a Roche kedden közölték, hogy megkapták a szükséges vírustörzseket.

A jelek szerint a gyógyszergyártás idei Szent Gráljáért a magyar vakcinakutatás is versenybe száll, méghozzá a 2005-ös Nagy Madárkór Pánik idején már hírnevet szerzett Omnimvest Kft. vezetésével.

A Székely Tamás egészségügyi miniszter vezette szaktárca ugyanis optimista: szerintük ha az Egyesült Államokból kapnánk egy vírustörzset, úgy 8-10 hét múlva elkezdődhetne az oltóanyag gyártása. Hetente 500 ezer adag készülhet el, amelynek ára közelebb lehet az ezer, mint a kétezer forinthoz, s amelyhez térítésmentesen juthatnának hozzá a lakosok.

Ha valóban sikerülne 8 hét alatt vakcinát előállítani a vírustörzs ellen, azzal komoly előnyre tehetne szert az ország a nagy versenyben: a Novartis svájci székhelyi gyógyszergyár elnöke ugyanis a Spiegel Online-nak adott nyilatkozatában 12 hetet jelölt meg legkorábbi időpontként a vakcina előállítására.

Csodaszer nyers tojásból

Az influenza elleni oltás gyártása nagyrészt magyar tudós, Takátsy Gyula eljárásán alapul. A gyengített vírustörzseket nyers tojásban tenyésztették. A hatvanas években kifejlesztett biológiai-kémiai tisztítási módszerével Takátsy jelentős mennyiségű, évi 500 ezer adag vakcina előállítására volt képes. Többek között ennek köszönhető, hogy a hatvanas évek
végén kitörő Hong Kong influenzajárvány Magyarországon „mindössze” ötezer áldozatot szedett, holott eredetileg a halálozások számát ennek többszörösére, 20–25 ezerre becsülték.

A betegség folyamatosan változó vírusa általában 20–25 évente okoz magas halálozással járó világjárványt: a legkomolyabb eddig az 1918–19-es spanyolnátha (40 millió áldozat) és az 1968-as Hong Kong influenza (1 millió halott) volt. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) minden évben meghatározza, a hagyományos influenzaoltásoknak mely törzsek elleni védettséget kell biztosítaniuk: a gyárak világszerte ez alapján állítják elő a vakcinát. A védettséget a beadástól számítva átlagosan egy héten belül kialakítják.

Az influenzát nem baktérium, hanem vírus okozza, ezért a kifejlődött betegség ellen az antibiotikumok hatástalanok. Kezelésük vírusölő készítményekkel lehetséges, ilyen az Európában a patikákból már szétkapkodott, elvileg idehaza is forgalmazott Tamiflu.

VG Online-->