Sok száz halottja is lehet az ujgur zavargásoknak Kínában

Legalább 140 halálos áldozata, és mintegy 800 sebesültje van Kínában az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban kirobbant zavargásoknak. Egyes források szerint azonban már 600-an vesztették életüket a rendőrökkel vívott utcai harcokban.

A BBC sanghaji szerint az áldozatok száma még nőhet, így a húsz évvel ezelőtti Tienanmen téri vérengzés óta a legvéresebb összecsapások vannak Kínában. Vasárnap több ezren mentek ki az utcára tiltakozni Hszincsiang fővárosában, Urumcsiban állítólag egy másik tartományban megölt két ujgur miatt. A rendőrség szerint a tüntetők törni zúzni kezdtek, ezért megpróbálták őket feloszlatni.

A török nyelvcsaládhoz tartozó, muzulmán ujgurok késekkel, féltéglákkal, és botokkal felfegyverkezve autókat borítottak fel, boltokat rongáltak meg, és összecsaptak a rendőrökkel a 2,3 milliós városban. A tartományi vezetés szerint az ujgurok han kínaiakat is megtámadtak.

Az ujgur szervezetek viszont az állítják, hogy demonstrációjuk békés volt, a hatóságok ok nélkül lőttek rájuk, s oszlatták fel őket. A kínai hatóságok az ország északnyugati részén megszüntették az internetszolgáltatást – és egyes mobilszolgáltatásokat is–, hogy akadályozzák a tüntetők közötti információáramlást, hasonlóan mint korábban a tibeti zavargások idején. Ennek ellenére több kép is felkerült a világhálóra az összecsapásokról – félig lefejezett, csonkolt embereket ábrázolóak is –, de a kínai hatóságok folyamatosan cenzúrázzák ezeket a tartalmakat.

A tüntetők azt szeretnék elérni, hogy induljon vizsgálat a Kuangtung tartomány egyik játékgyárában történt június végi összecsapásokról, melyben meghalt két ujgur és 118-an megsebesültek. A han kínaiak és az ujgurok között azért tört ki az erőszak, mivel egy honlapon azt írták, hogy hat hszincsiangból jövő ujgur vendégmunkás megerőszakolt egy helyi lányt.

A kínai hatóságok szerint a Németországban működő Ujgur Világkongresszus, és a hszincsaingi, független Kelet-Türkmenisztánért harcoló illegális csoportot vádolják az utcai harcokért.

Az Ujgur Világszervezet kijelentette, hogy csak arra szólították fel népüket, hogy két ujgur halála miatt tüntessenek világszerte a kínai nagykövetségek előtt. A disszidensek szerint a zavargások oka az ujgurokban felgyülemlett düh a hátrányos megkülönböztetés miatt.
Kína legnagyobb területű, legnyugatibb fekvésű tartományának 20 milliós lakosságából mintegy 8 millió az ujgurok száma. 1949-ben még csak hat százaléka volt a népességnek han kínai, jelenleg már a lakosság 41 százalékát teszik ki. Az ujgurok nehezményezik, hogy a kormányzat egyre több telepest vitt be a tartományba az elmúlt ötven évben, és kizsákmányolja a természeti kincsekben, főként szénben, aranyban, földgázban és kőolajban gazdag területet.

A kínai hatóságok a 2008-as olimpia előtt 82 ujgurt vettek őrizetbe terrorveszélyre hivatkozva. A pekingi olimpiai játékok alatt legalább három támadást követtek el rendőrök és félkatonai biztonsági szervezetek tagjai ellen Kasgarban. Peking szerint a pakisztáni tálibok képezték ki a Kelet-Türkisztáni Iszlám Mozgalom tagjait. Kína az ujgurokat teszi felelőssé az 1990 óta történt 300 merényletért, melyeknek 300 halálos áldozata volt.