A Science magazinban megjelenő tanulmány készítői kísérleteket végeztek, hogy meg tudják, hogyan érzékeli a nyelv az italokban lévő szénsavat. Hamar kiderült, hogy nem a buborékok jelentik a titok nyitják. Ha valaki egy nyomás-kamrában iszik szénsavas üdítőt, ahol a buborékok nem pukkadnak ki, az érzés ugyanaz marad – tudósít az AP.
Az emberi nyelv öt íz érzékelésére képes. Az édes, savanyú, sós, keserű ízeken kívül külön receptor érzékeli a sajtok és húsok jellegzetes savait. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a keserű ízért felelős ízlelőbimbók felszínén olyan enzim található, amely reakcióba lép a szénsavval, ez felel az érzékelésért.
A feltételezést egereken igazolták: néhány állatnak szénsavas üdítőt, másoknak egy kis széndioxidot adtak. A vizsgálat szerint a nyelv mindkét ingert egyformán közvetített az agynak, vagyis az üdítő és a tiszta gáz hasonló érzületet keltettek. Amikor olyan egereket teszteltek, amelyeknek nem voltak a keserű ízért felelős ízlelőbimbói, a hatás elmaradt.
Kérdés, hogy miért nem egyszerűen keserűnek érezzük a szénsavas üdítőket? Valószínű, hogy az érintés és az íz különleges kombinációja a válasz. Mivel az emberiség mindössze 250 éve fedezte fel a szénsavas üdítőket, nem valószínű, hogy a szervezet ilyen gyorsan kifejlesztett egy kifejezetten erre specializálódó ízlelési rendszert. A tudomány ebben a kérdésben tanácstalan, feltételezik, hogy széndioxid érzékelése védekező módszer lehet, amely az erjedő ételekre figyelmeztet, ezek szintén széndioxidot bocsátanak ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.