Egy időutazó madár szabotálta a részecskegyorsítót?

Az európai nukleáris kutatóközpont, a CERN által működtetett részecskegyorsító a napokban ismét működési gondokkal szembesült. A hatalmas berendezését ki kellett kapcsolni, mivel egy arra járó madár egy morzsát ejtett rá, ami rövidzárlathoz és ezáltal túlmelegedéshez vezetett. Mivel az LHC-nek az űrhöz hasonlóan alacsony hőmérsékleten kell működnie, még egy ilyen apró zavar is leállást eredményezhet.

A legtöbb tudós szerint véletlenről van szó, de nem mindenki ért egyet ezzel. Bech Nielsen, a koppenhágai Niels Bohr intézet kutatója és Masao Ninomiya, a kiotói Yukawa Elméleti Fizikai Intézet munkatársa az elmúlt évben több tanulmány tettek közzé a témában. A két fizikus úgy véli, a CERN célja ellenkezik az univerzum törvényével, ezért nem járnak eredménnyel a kísérletek – írja a TIME.

A 27,4 kilométer hosszú földalatti gyűrűből álló létesítmény célja, hogy az atomok ütköztetésével a szubatomi részecske, a Higgs-bozon létezését bizonyítsa. Az elmélet szerint ez a részecske felel minden, a világegyetemben létező entitás tömegéért. A névadó Peter Higgs 1964-ben foglalta írásba elméletét, de azóta dollármilliárdos kísérletek ellenére sem sikerült igazolni a bozon létezését.

1993-ban egy gyorsítóról szóló projektet váratlanul törölt az amerikai Kongresszus. 2000-ben a CERN elődjének kutatói már majdnem felfedezték a részecskét, amikor kimerültek a forrásaik. Most az LHC-n lenne a sor. A berendezésnek 2006 óta üzemelnie kellene, de számtalan baleset késleltette a működtetést.

Nielsen és Ninomiya úgy látják, hogy nem véletlen balesetekről van szó, hanem, visszafelé ható kronológiai okokról vagyis a jövő szabotázsáról. A tudósok úgy látják, hogy a Higgs-bozon felfedezése a természet törvényeivel ellentétes, ezért a jövő hullámokat küld vissza, hogy megvédje a rendszert a beavatkozástól. És mit szól ehhez maga Peter Higgs? A névadó továbbra is bízik abban, hogy az általa körülírt részecske létezését hamarosan bizonyítják.