Barroso engedett, de a lényeget megtartotta – kommentálták brüsszeli diplomaták a bizottság, a parlament és a tanács között a múlt héten aláírt „intézményközi megállapodást”.
Az intézmények egyezségére azért volt szükség, hogy megnyíljon az út (a még hátralévő második bolgár biztosjelölt szerdai meghallgatása után) a leendő új Barroso-bizottság jövő heti megszavazása előtt. Valójában az alku is meg az eredmény is abba az átfogóbb intézményi átrendeződésbe illeszkedik, amely a lisszaboni szerződés hatálybalépésével bekövetkezett, és el is tart még egy darabig.
Az EP legfőbb ambíciója mindig is hatáskörének szélesítése volt és maradt, mert csak így – ezek gyakorlásán keresztül – tudja demonstrálni tényleges befolyását az EU-ügyek menetére. Az új szerződés ugyan a legtöbbet talán éppen az EP-nek adta – több tucat bel- és igazságügyi téma esetében, továbbá a közös agrárpolitika és az éves büdzsé teljességének elfogadása kapcsán is joghatályos beleszólási jogot adott a testületnek –, de honatyák közül sokan úgy érezték, többet is elérhetnek. A bizottság, a tanács és a parlament közötti befolyásharc újabb állomása volt tehát, hogy az EP számos feltétel teljesüléséhez kötötte a február 9-i plenáris szavazás végkimenetelét.
A portugál bizottsági elnök láthatóan jól megtanulta az öt évvel ezelőtti leckét, amikor első bizottsági listáját viszsza kellett vonnia az EP nyomására. Akkor még figyelmen kívül hagyta a képviselők „akadékoskodását”, és később eszmélt, hogy itt veszíteni is lehet. Most már több követelésnek is elébe ment.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.