A szülési szabadság után újra munkába álló anyák alkalmazásának növekedése várhatóan Indiában lesz a legnagyobb mértékű, ahol a munkaadók 64 százaléka tervezi, hogy az eddiginél több ilyen helyzetben lévő nőt foglalkoztat. Ausztráliában, Mexikóban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában egyaránt az átlagosnál nagyobb hajlandóság tapasztalható a részmunkaidőben foglalkoztatott anyák számának növelésére, míg a legkevesebb ilyen munkavállalót a skandináv országok vállalatai kívánják alkalmazni az elkövetkező két évben.
Míg az ágazatok többségében (bank, pénzügy és biztosítás, gyártás és előállítás, tanácsadás és szolgáltatás, média és marketing, egészségügy és gyógyászat, kereskedelem) a vállalatok 44-47 százaléka mutat hajlandóságot a munkaerőpiacra visszatérő anyák foglalkoztatásának növelésére, az alapvetően férfiak uralta infokommunikációs szektorban ugyanez a készség érzékelhetően alacsonyabb az átlagosnál (39 százalék).
Ha kiküszöbölnék a férfiak és nők foglalkoztatása között fennálló egyenlőtlenségeket, az EU tagországaiban 15–45 százalék közötti mértékben nőhetne a GDP . A nők munkahelyi értékét nem csökkenti az, hogy családot alapítanak, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az újra munkába álló anyák akkor lesznek elégedettek, és dolgoznak hatékonyan, ha a szülési szabadságról rugalmas, és az ő szempontjaikat szem előtt tartó munkahelyi viszonyok közé kerülnek vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.