A Fidesz akár a kétharmados törvényeket is eltörölheti

A kétharmados parlamenti többség birtokában elméletileg bármit megtehet a Fidesz és a KDNP. Ám hogy pontosan mire készülnek a győztes pártok, azt még homály fedi.

Almási B. Csaba

2010.04.16, 05:00

A Fidesz vezetői is inkább minél nagyobb „politikai felhatalmazásról” beszélnek, amikor a választások második fordulójának tétje kerül szóba. Ám a pártprogramokból, az ellenzékben folytatott tevékenységből s a politikusok nyilatkozataiból ki lehet indulni.

Valójában a rendszerváltás óta arra készülnek a különböző politikai erők, hogy új alkotmányt fogadjanak el. Hiszen a mostani – bár tartalmilag megfelel a jogállami, demokratikus berendezkedésnek – formailag még kommunista alaptörvénynek számít: az eredeti változatát 1949-ben fogadták el. Az elmúlt 20 évben nem jutottak dűlőre a pártok ebben a kérdésben, így Orbán Viktornak szimbolikus szempontból is fontos lenne, hogy az ő miniszterelnöksége alatt szülessen meg az új Alkotmány.

Ebbe az érzelmi logikába illeszkedik, hogy – lengyel mintára – a preambulum szövege a nemzet egységére, méltóságára, önbecsülésére hivatkozna, miként arról már tavaly beszélt Orbán. Ám a jogszabály várhatóan nem forgatná fel gyökeresen a közjogi berendezkedést, nincs realitása például, hogy a jelenlegi szisztémáról áttérne az ország egy prezidenciális vagy félprezidenciális rendszerre. Viszont amellett, hogy részletesebb, pontosabb, egyértelműbb lesz a szövege, számos fontos kérdést is újraszabályoz majd. Az szinte biztos, hogy kisebb – gyaníthatóan 200 fős – parlament szerepel benne.

Ám hogy ennek nyomán miként változtatnák meg a választójogi törvényt, az még nyitott kérdés. Valószínű, hogy megmaradna a vegyes választási szisztéma, ám az egyéni választókerületek nagyobb hangsúlyt kapnának a listás szavazatok rovására. De nem kristálytiszta még, hogy az önkormányzati rendszer hogyan alakulna át, az Alkotmány mellett ugyanis rengeteg törvényt kellene ehhez módosítani. Az önkormányzatok száma gyaníthatóan megmaradna, a képviselők jelenlegi mintegy 27 ezres létszáma ugyanakkor a felére csökkenne.

Míg a szocialista kormányok a megyék helyett a régiókra helyezték (volna) a hangsúlyt, a Fidesz – ragaszkodva a hagyományokhoz, illetve hivatkozva arra, hogy azok „közelebb” vannak az állampolgárokhoz – az előbbi, a kisebb szervezeti egységet preferálja. S az sem kérdéses, hogy a fővárosi közigazgatási rendszert is átszabja a Fidesz, de legalább négyféle koncepció verseng. Kezdve attól, hogy csak hatásköröket vonnának el a kerületektől s telepítenének a fővároshoz, egészen addig, hogy meg is szűnnének a kerületek, és csak elöljáróságok működnének. Nem lényegtelen, hogy az ügyészség maradna-e az Országgyűlés felügyelete alatt vagy – erre is van példa több országban – a kormány alá tartozna majd.

Az elmúlt években központi téma lett a szólás-, a véleményszabadság ügye, hiszen gyakran rendkívül brutális verbális – olykor akár tettleges – küzdelem folyt különböző politikai csoportok között. De miután az alaptörvényünk, illetve a többi, e területeket szabályozó jogszabály is meglehetősen pongyola, ellentmondásos, állandó vita folyt arról, ezek az alapjogok meddig terjedhetnek, mikor ütköznek másokkal, például az emberi méltóság jogával.

A médiatörvényt már 1996-ban, az elfogadása idején is sokan támadták, hiszen rengeteg kompromisszum eredményeként jött létre. Így több illogikus, értelmetlen, kijátszható szabályt tartalmaz – sőt abszurdokat is, elég, ha csak a „társadalmi kurátorok” szerepére gondolunk –, tehát ez is megérett a változtatásra. Nyilvánvaló: a Fidesz beváltja az ígéretét, hogy kettős állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak. S természetesen a legfontosabb közjogi méltóságok (ÁSZ, Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság vezetői, ombudsmanok) megválasztásához sem kellene más pártokkal egyeztetnie, s gyaníthatóan nem is nagyon fog.

A kétharmad ellen

A Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel még akár a kétharmados törvények többségét is eltörölheti. Ebben lenne is ráció. Hiszen politikailag is nehéz lesz mindig biztosítani ezt a többséget.

A képviselők egy része ellenérdekelt lesz ű például a parlament létszámának a csökkentésében, hiszen ezzel saját „halálos ítéletüket” írják alá. De technikailag is okozhat gondot, sok honatya ugyanis más fontos tisztségeket is betölt majd, így nem mindig tud részt venni az üléseken. Ugyanakkor veszélyes lépés is lenne, hiszen a következő választás után esetleg a mostani ellenzék nyerhetne, s így ők dönthetnének jóval egyszerűbben a fontos ügyekben.