Készül-e alkotmánymódosításra a Fidesz?

Elsőként a választójogi, az önkormányzati, a rendőrségi törvény, továbbá a Büntető törvénykönyv kerülhet napirendre. Kezdeményezik a parlamenti és a helyi képviselők létszámának a felezését, ezt követi a hatáskör-módosítás, ahhoz igazítják a finanszírozást, s végül a struktúrához is hozzányúlnak.

A Figyelő információi szerint gyökeresen új közigazgatási struktúra jöhet létre. Orbán Viktor az angol kabinetrendszer elemeit honosítja meg, ami azt jelenti, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) helyett miniszterelnöki kabinet alakul, amelynek vezetője nagy valószínűséggel Navracsics Tibor lesz. Aki egyszerre felel majd miniszterként a közigazgatási és az igazságszolgáltatási területért – nem lesz tehát külön igazságügyi tárca –, s ellátja a kabinetvezetői feladatokat. Mivel a kormányzás legerősebb láncszeme a kancellária helyébe lépő miniszterelnöki kabinet lesz, várhatóan a jelenlegi MeH szenvedi el a legnagyobb személyi „vérveszteséget”. 

Az új struktúra mindössze 8-9 tárcával számol. A leendő kormányfő két miniszterelnök-helyettest is kinevez, a hírek szerint Varga Mihály ex-pénzügyminisztert, valamint Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét. Lényegesen több államtitkár dolgozik majd, egyfelől, mert visszaállítják a Gyurcsány-kormány idején kiiktatott közigazgatási államtitkári posztokat, másfelől mert ugyancsak államtitkárok felügyelik az „eltűnő” munkaügyi, egészségügyi, kulturális, oktatási tárcák feladatkörét.

Valószínűnek látszik, hogy az új kabinet a közműcégek állami tulajdonban tartását szolgáló törvény benyújtásával nem vár sokáig. Ezzel párhuzamosan a kormány újra kívánja tárgyalni a közszolgáltatási szerződéseket a multikkal. Korábban, még a kormány megalakulása előtt kerülhet a parlament asztalára a mentelmi jog módosítására vonatkozó javaslat, amely közvádas bűncselekmények esetén megszüntetné a honatyák mentelmi jogát.

Ugyancsak az elsők között terjesztik elő a határon túli magyarok állampolgárságának megadásáról, a gyes és a gyed korábbi rendszerének visszaállításáról, a közszférára és állami cégekre vonatkozó végkielégítési szabályok módosításáról szóló törvénymódosításokat is. A Figyelő fideszes forrásai egybehangzóan úgy nyilatkoztak: a kormány nem tervezi új alkotmány elfogadtatását, azaz a jelenlegi közjogi rendszer teljes átalakítását. Ugyanakkor a kétharmados kérdéskörökben késlekedés nélkül hajt végre módosításokat az erős és hatékony állam, a hatékony kormányzás, továbbá a rendteremtés, az elszámoltatás érdekében.