BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szalai Annamária: "Nem a blogokra fogunk lecsapni"

A Fidesz az új médiatörvényben a régi elképzelések szerint összevonná az ORTT-t és az NHH-t, és talán szabályozná az internetet is.

Új szuper-médiatestületbe vonná össze a Fidesz az ORTT-t és a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Mint a Világgazdaság Online is megírta: az új médiatestületben nem lennének pártdelegáltak. Sajtóértesülések szerint a testületet a mostani fideszes ORTT-tag Szalai Annamária vezethetné.

"Nincsenek szerepálmaim, én végzem a dolgomat" - jelentette ki Szalai Annamária a TV2 Mokka című műsorában. Az ORTT fideszes delegáltja kifejtette: mindenekelőtt új médiatörvényt kellene alkotni, mielőtt konvergens hatóságot hoznának létre.

Kiemelte, hogy a 96'' óta érvényben lévő médiatörvény elavult, nem szabályozza kellőképpen az elektronikus médiumokat. "Itt mindenki arra gondol, hogy juj, majd lecsapunk a blogokra is, de nyilván nem erről van szó" - mondta Szalai Annamária.

Mindenki érdeke, hogy egyszerűbb és átláthatóbb irányítási-felügyeleti mechanizmusa legyen a közmédiumoknak – mondta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában Szalai Annamária, a médiahatóság Fidesz által jelölt tagja, a párt médiapolitikusa. Az intézmények esetleges integrációjára vonatkozóan ő is várja az új kormányzat elképzeléseit. Megjegyezte: személy szerint azt szeretné, ha az intézményi struktúra átalakítása és az új szabályozás nem egyszerűen kétharmados többséggel, hanem teljes konszenzussal születne meg.
 
„A kampány hevében és a kormányalakítás lázában számos érdekes hír megjelent a médiarendszer várható átalakításáról. Én is kíváncsian várom az új kormány elképzeléseit; bízom benne, hogy a jelenlegi rendszernél jobb lesz” – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Szalai Annamária, a médiahatóság fideszes tagja.
 
Az ORTT (médiahatóság) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásáról terjedő hírekről azt mondta: Európában számos példa van e két – a tartalmat és a terjesztést szabályozó – intézménytípus külön-külön avagy együttes működésére. „A világ azonban az összevonás felé megy, hiszen a terjesztés és a tartalom annyira összekapcsolódik, hogy szabályozást és felügyeletet nem érdemes szétválasztani” – érvelt Szalai Annamária. Hozzátette: a piac szereplőinek is jobb lesz, ha kevesebb hatósággal találkoznak, ráadásul az elmúlt tíz év összes médiatörvény-tervezetében egyetértés volt a hatósági szabályozás konvergálásának szükségességéről.
 
A médiarendszer többi részében is ésszerű átalakításra van szükség – szögezte le Szalai Annamária. A közszolgálati intézményrendszer finanszírozása megoldatlan, a Magyar Televízió gyakorlatilag a csőd szélén áll és nincs vagyona, van viszont vállalhatatlan székházbérleti szerződése – sorolta az átalakítást szükségessé tevő körülményeket a szakpolitikus. A többi közmédium finanszírozásában is EU-ellenes megoldások bukkantak fel az elmúlt években, és az intézmények nagyon ki voltak szolgáltatva az államnak. „Így nem lehet működni. Tiszta finanszírozás és világos ellenőrzési pontok kellenek” – hangzott el. 
 
Hogyan alakulhat a közmédiumok sokszor szóba került összevonása? Miként él ezen a területen kétharmados parlamenti többségével a megalakuló kormány? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Szalai Annamária úgy reagált: jogalkalmazóként ő is várja a kormányzati elképzeléseket.
 
Az egyszerűbb irányítási mechanizmusra azonban már csak a korábbi ötpárti tervezetekből is következtetni lehet – tette hozzá. A négy közmédiumot – a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót, a  Magyar Rádiót és az MTI-t – jelenleg 125 fő felügyeli. „Azt hiszem, ez irracionális, és mindenkinek érdeke, hogy ebben változás álljon be” – érvelt Szalai Annamária.
 
A kormányra készülő erők kétharmados parlamenti többségéről azt mondta:  lehetőség a változtatásra, de egyben komoly felelősség is. „Én azt szeretném, ha nem kétharmaddal születne új szabályozás és az intézményi struktúra átalakítása, hanem sokkal nagyobb egyetértéssel, teljes konszenzussal” – jelentette ki Szalai Annamária a Duna Televízió stúdiójában.
 
Hozzátette: fontos, hogy a közmédiumokra szánt közpénzeket felelősen lehessen elkölteni, a társadalom egészének javára. „A lényeg, hogy a közönség értékes, jó tartalmakat lásson ezeken a csatornákon, amely tartalmak elősegítik a nemzet és a társadalom integrálódását” – mondta.  Szalai Annamária úgy látja: szükség van a közszolgálati médiumok megerősödésére, bennük minőségi tartalmak előállítására, és arra, hogy az új, online platformokon is megjelenjenek a közmédia intézményei és tartalmai.  
 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.