Egy MSZP-s és egy LMP-s is megszavazta a Trianon-emléknapot

A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a Nemzeti Összetartozás Napja – döntött az Országgyűlés többsége.

A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak. Először, de valószínűleg nem utoljára bukkan fel Isten egy törvény szövegében, ugyanis a trianoni emléknapról szóló Fidesz-KDNP-s javaslat a történelem uraként hivatkozik rá.

„Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért a következő törvényt alkotjuk” – olvasható a bevezetőben.

Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint Isten nevének törvénybe foglalásával egy korszakhatárt jeleznek, a jövőben több fontos törvényben is lehet hasonló. Ilyen lehet például a 2012-re elkészülő új alkotmány is. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A Fidesz szerint a 90 évvel ezelőtt történtek feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek gondolkodására. „A magyar nemzet tragédiái között a trianoni történelmünk legmeghatározóbb, legmesszebb mutató és legösszetettebb következményekkel járó eseménye. Nem folytatható, hogy nem nézünk szembe a kérdéssel” – magyarázta Kövér László fideszes politikus.

Kiemelte: lehetőséget jelent a kerek évforduló, nem csak az anyaország történelmének elmúlt húsz évét zárhatjuk le és kezdhetünk új korszakot, hanem a Trianon utáni emberöltőnyi korszak lezárásával az egész nemzet számára új időszak kezdődhet. Tény: a kommunista korszak „az elnyomó magyarokra mért jogos büntetés” magyarázatával tabuvá tette a témát.

„A nemzeti összetartozás fontos, de hiba a hívő és nem hívő emberek megkülönböztetése” – indokolta az MSZP nem szavazatát Hiller István. A szocialista képviselő leszögezte: ők a szövegben rögzíteni akarták, hogy az elérendő célokat nem határrevízió révén kívánják megvalósítani. Valamint a június 4-i dátumot kiegészítették volna május 9-i Európa Nappal.

A Jobbik óriási sikernek tartja a törvény elfogadását és a radikális párt reméli, hogy nem egyszeri, szimbolikus gesztus a trianoni emléknap törvénybe iktatása, hanem az Orbán-kormány tartalommal is megtölti. „A Jobbik programjából egy újabb pont teljesült, hiszen már 2002 óta szorgalmazzák a jogszabály elfogadását” – mondta Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának jobbikos alelnöke.

Mi volt Trianon?

Magyarország számára a trianoni békeszerződéssel ért véget az első világháború 1920. június 4-én. Magyarország területe a Horvátország nélkül számított 282 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, a lakosság száma 18,2 millióról 8 millióra esett vissza, 3,3 millió magyar rekedt az új határokon kívül.

Kettős állampolgárság: aláírtak az államfők

Sólyom László köztársasági elnök aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot. A jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Szlovák kollégája, Ivan Gasparovic pedig a státuszfosztó szlovák törvényt írta alá – mely szerint, ha valaki igényli a magyar állampolgárságot, automatikusan elveszítheti a szlovákot. Ez július 17-től hatályos.