Bevándorlótömegeket hozhat a kettős állampolgárság

Magyarország, Románia, Bulgária és Spanyolország mintegy ötmillió, a határain kívül élő embernek ajánlotta fel az állampolgárságot. Románia már 2009. áprilisában egyszerűsítette több mint egymillió moldovai honosítását. Korábban Bulgária járt el hasonlóan csaknem két millió, Macedóniában és Törökországban élő, bolgár származású ember esetében. Idén májusban pedig a magyar parlament döntött úgy: amennyiben kérik, megadja az állampolgárságot a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában élő magyaroknak.

Spanyolország már két évvel ezelőtt bejelentette, hogy minden külföldinek megadja az állampolgárságot, akiknek szülei vagy nagyszülei a polgárháború és az azt követő Franco-diktatúra elől menekülve hagyták el az országot. Az így meghirdetett program keretében Kubában, Közép- és Dél-Amerikában mintegy 225 ezren folyamodtak spanyol útlevélért, és 117 ezren meg is kapták azt.

A spanyol példát követő országok motivációja azonban jóval bonyolultabb az író szerint. Így az író szerint az I. világháborút lezáró békeszerződések miatti terület- és lakosságvesztéshez köthetők, a kommunista korszak idejének kivándorlásaihoz és száműzetéseihez valamint a hagyományos balkáni nacionalizmushoz, melyet a politikusok társadalmi támogatottságuk biztosítására kívánnak felhasználni.

Becslések szerint, mintegy ötmillió embert érinthetnek az országok által nyújtott állampolgársági lehetőségek. Azonban az érintettek jelentős része már most is uniós állampolgár, így az 1,4 millió romániai magyart hozza fel példának az író. Az EU határain kívül él azonban a becslések szerint 2,5 millió érintett, ugyan nagy valószínűséggel a többségük nem is kíván majd élni az unióba költözés lehetőségével. Azonban a nagyarányú bevándorlásnak még a lehetősége is riadalmat kelt többekben az unióban. Tavaly az unió 27 tagállama mindössze 690 ezer igénylőnek adta meg az állampolgárságot.

Az író emlékeztet rá, hogy már a keleti uniós bővítés nyomán is eluralkodott a félelem, az olcsó munkaerő miatti aggodalmak áradat azonban elmaradt és a fejlettebb tagállamokba vándorlók nagy része hazatért. Ennek ellenére megfigyelők úgy gondolják, hogy a Kelet-, Közép-Európai tagállamok állampolgárság-politikája nem más, mint az unió „hátsó ajtón” át történő bővítése, ami egy a Nyugatra irányuló bevándorlási hullámot indíthat el.

A lap által megkérdezett szakértők véleménye szerint, a bővítés nem súlyosbította az uniós munkanélküliséget, s nem nehezítette meg a munkanélküliek álláshoz jutását sem. A bevándorlás-ellenesség felerősödése a szakértők szerint azon felelőtlen politikusok kijelentéseinek következménye, akik a gazdasági bajok és a bűnözés miatt a bevándorlókat okolják. Azonban az író felhívja a figyelmet, hogy az olcsó munkaerő beáramlását több országban még a gazdasági- és pénzügyi válságot megelőzően is elutasították. Így Németország és Ausztria, melyek továbbra is korlátozást tart érvényben a román és a bolgár munkavállalókkal szemben.