Csökken a jogállamiság szintje Magyarországon

Egy időre lemondhatunk a köztársasági elnöki vétó alkotmányvédő funkciójának érvényesüléséről az Eötvös Károly Intézet Jogállamfigyelő augusztusi jelentése szerint. Indoklásuk szerint erre utal, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalba lépése után első intézkedéseinek egyikeként valamennyi az Országgyűlés által július 22-én elfogadott törvényt aláírta annak ellenére, hogy sokak álláspontja szerint alkotmányellenes az új médiaszabályozás és a visszamenőleges hatályú adótörvény.

Az intézet aggasztónak találta és a parlamentáris kormányforma és a köztársasági elnöki tisztség függetlenségének a teljes félreértésének nevezi, hogy az új köztársasági elnök részt vett, és nyilatkozata szerint ezentúl rendszeresen részt is fog venni a kormány ülésén. További problémát jelent a köztársasági elnöki vétó elkerülését célzó időhúzás, a parlamenti rendkívül gyors elfogadást követően, amiért a parlament működési elveit és szabályait is sértették, így kizárható, hogy a sietségnek lenne méltányolható oka a jelentés szerint.

Szakértői vélemények szerint három tényező kivételével minden téren romlott a jogállamiság szintje, de a mutató középérték alá süllyedés főleg arra vezethető, vissza, hogy esett a parlamentarizmus elveinek megfelelő közjogi működése, az alapjogvédelem és a stabil alkotmányvédelem indexpontja. Érdekes módon a közhatalom átláthatósága és számonkérhetősége esetében az érték a vizsgált időszak elején némileg növekedett. Azonban mivel a felmérés kezdete egybeesett a kormányváltással, ez a jelzőszám szakértői vélemények szerint tükrözhet egyfajta ítéletet a régi és egyúttal várakozást az új kormányzat iránt.

Az elmúlt pár hónapban megalkotott új szabályok és a gyakorlat nemhogy megerősítette, hanem inkább gyengítette a nyilvánosság pozícióit a tanulmány készítői szerint. átláthatatlan az új kormány személyzeti politikája is és hónapokig nem frissültek, sőt még ma sem frissülnek némely kormányzati honlapok – írja a tanulmány.