Szigorúbb fizetési határidők

Komoly változásokat hozhat a magyar cégek és közintézmények fizetési gyakorlatában is a késedelmes kifizetésekről szóló uniós irányelv egy-másfél hónapon belül várható módosítása. Míg Magyarországon – és több más tagállamban – a 120–150 napos teljesítési határidők sem ritkák, az új EU-s szabály 30 napot adna mind az üzleti, mind a közszférának a tartozások rendezésére – bizonyos kivételekkel.

Míg a közintézmények számára ténylegesen a 30 napos fizetési határidő lenne kötelező, a vállalkozások számára ez „csak” ajánlott időtartam, számukra a szabály 60 napos maximális fizetési határidőt írna elő. Ez utóbbi egyébként még mindig komoly előrelépés a jelenlegi viszonyokhoz képest. Nemteljesítés esetén jövő évtől a késedelmes cégek egyszeri – a tervek szerint 40 eurós – „jóvátétel” mellett kamatot is kötelesek lennének fizetni a lejárt határidejű tartozások után. Míg ennek mértékét az Európai Bizottság és az Európai Tanács 7 százalékban állapítaná meg, az Európai Parlament 9 százalékos mértéket javasol.

Az EP október közepén szavaz az irányelv módosításáról, addig biztosan megszületik a végső megállapodás a kivételek köréről és a kamat mértékéről. A jelenleg is hatályban lévő, késedelmes kifizetésekről szóló irányelv egyébként 2000-ben született, azóta többször módosították, legutóbb – a kkv-irányelv elfogadásával párhuzamosan – 2008-ban. Az unió azonban elégedetlen az eddigi előrehaladással, az Európai Bizottság felmérése szerint ugyanis 2008-ban a kifizetések 22 százaléka még mindig késedelmesen érkezett meg az arra jogosulthoz. Az már más kérdés, hogy Nikiforosz Diamandurosz uniós ombudsman minapi jelentése szerint az EB-nek is van „söpörnivalója” a saját háza táján, gyakran ugyanis a bizottság által folyósított összegek is jelentős csúszással folynak be az arra jogosultakhoz.

Az Intrum Justitia 2010-es európai fizetési index című felmérése szerint az uniós cégek éves szinten 300 milliárd eurónyi veszteséget kénytelenek leírni nemfizetés miatt. Ez az összeg az amúgy igen súlyos magyar államadósság több mint négyszerese. Ráadásul a leírt tartozás tavaly június óta mintegy 30 milliárd euróval emelkedett. Ma már az összes tranzakció 2,6 százalékára vethetnek keresztet az uniós cégek és közintézmények, ez az arány pedig a kkv-k körében még magasabb, 3 százalék. Éppen ezért a fizetési index alapjául szolgáló felmérés során az EU-s cégek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a késedelmes fizetésekről szóló direktívát a fogyasztóktól érkező (vagy remélt) kifizetésekre is ki kellene terjeszteni, 58 százalékuk szerint pedig egy ilyen szigorítás jelentősen javítaná gazdálkodási körülményeiket.

Gyorsabb meghagyások

Kedvező változás, hogy nyár eleje óta nem a bíróságok, hanem a közjegyzők készítik el a fizetési meghagyásokat, így minimálisra csökken a korábbi, akár több hónapos átfutási idő: az interneten érkezett kérelmeket három, a papíron benyújtottakat pedig 15 napon belül készítik el a közjegyzők. A végrehajtás megindulására így is csak mintegy három-négy hónap múlva kerülhet sor, ám a korábbiakhoz képest ez már gyorsnak számít. Az eddigi három hónap alatt mintegy 45 ezer fizetési meghagyás iránti kérelem érkezett a közjegyzőkhöz.

Üdvözlendő a fizetési határidők szigorításával kapcsolatos uniós kezdeményezés.

A magyar közbeszerzési törvény is 30–60 napos fizetési határidőt ír elő, de a jogszabályba még évekkel ezelőtt bekerült az a kitétel, hogy a felek más dátumokban is megállapodhatnak. Idehaza nagy jelentőségű lépés volt, amikor tavaly Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette: a jövőben az állami intézmények is fizetnek késedelmi kamatot a tartozásokra. Ehhez képest az állami, önkormányzati teljesítések azóta is – finoman szólva – fegyelmezetlennek minősíthetők. Az építőiparban némi előrelépést az az idén elhatározott törvénymódosítás hozott, mely szerint a fővállalkozó (generálkivitelező) csak akkor kapja meg a munkadíját, ha igazolja, hogy már az összes alvállalkozóját kifizette.

Barbara Weiler, az irányelv-módosítás EP-jelentéstevője

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament legutóbb hétfőn egyeztetett a vonatkozó közösségi irányelv módosításáról, legközelebb pedig jövő hét elején találkoznak. A kamat mértékét és a kivételek körét illetően még nem jutottunk végleges megállapodásra, de a kérdések jó részére már született válasz. Komoly előrelépés, hogy a jövőben a vállalkozások közötti tartozások is az irányelv hatálya alá tartoznak, a korábbi jelentéstervezetben ugyanis ez még nem szerepelt. Az egészségügyi szférára – legyen szó magán- vagy közintézményekről – a 60 napos, hosszabb határidő vonatkozik majd. Az egyeztetéseken ugyanis a tagállamok egyetértettek abban, hogy nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a tagországok többségében komoly adósságokkal küszködő ágazatot.

Üdvözlendő a fizetési határidők szigorításával kapcsolatos uniós kezdeményezés.

A magyar közbeszerzési törvény is 30–60 napos fizetési határidőt ír elő, de a jogszabályba még évekkel ezelőtt bekerült az a kitétel, hogy a felek más dátumokban is megállapodhatnak. Idehaza nagy jelentőségű lépés volt, amikor tavaly Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette: a jövőben az állami intézmények is fizetnek késedelmi kamatot a tartozásokra. Ehhez képest az állami, önkormányzati teljesítések azóta is – finoman szólva – fegyelmezetlennek minősíthetők. Az építőiparban némi előrelépést az az idén elhatározott törvénymódosítás hozott, mely szerint a fővállalkozó (generálkivitelező) csak akkor kapja meg a munkadíját, ha igazolja, hogy már az összes alvállalkozóját kifizette.

Barbara Weiler, az irányelv-módosítás EP-jelentéstevője

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament legutóbb hétfőn egyeztetett a vonatkozó közösségi irányelv módosításáról, legközelebb pedig jövő hét elején találkoznak. A kamat mértékét és a kivételek körét illetően még nem jutottunk végleges megállapodásra, de a kérdések jó részére már született válasz. Komoly előrelépés, hogy a jövőben a vállalkozások közötti tartozások is az irányelv hatálya alá tartoznak, a korábbi jelentéstervezetben ugyanis ez még nem szerepelt. Az egészségügyi szférára – legyen szó magán- vagy közintézményekről – a 60 napos, hosszabb határidő vonatkozik majd. Az egyeztetéseken ugyanis a tagállamok egyetértettek abban, hogy nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a tagországok többségében komoly adósságokkal küszködő ágazatot.-->