A politikus azt is kimondta: szerintük nem lehet a Szent Korona-tan egy alkotmány közjogi alapja a huszonegyedik században, noha a Szent Koronának helye van az új alaptörvényben. Az Alkotmánybíróság jogkörei a következő fél évben dőlnek majd el.
"Úgy emlékszem, a Fidesz választási programjában valóban nem volt szó az új alkotmány elkészítéséről. De a kampányban tett nyilatkozatokból teljesen egyértelmű volt, hogy a Fidesz új alaptörvényt akar. Orbán Viktor több alakalommal is elmondta, nincs semmi tiszteletre méltó a jelenlegi alkotmányban" - így reagált Gulyás Gergely a Közbeszéd felvetésére, amely néhány, ide vágó kritikát idézett a fideszes képviselőnek. Hozzátette: valamennyi nagy párt megígérte az új alkotmányt 1990 óta, ám kétharmados felhatalmazás híján ebből végül semmi nem lett.
"Mi úgy gondoljuk, hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent Korona-tant a huszonegyedik században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni" - szögezte le Gulyás Gergely.
A politikus megjegyezte: szeretné, ha a későbbiekben az ellenzéki pártok újra visszatérnének az alkotmányozás folyamatához, "nyilván részt is fognak venni", és szeretnék a kormánypártok, ha minél több ellenzéki javaslat is beépíthető lenne a koncepcióba.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt húsz évhez képest miben és hogyan lesz stabilabb az államszerkezet egy új alkotmány révén, a politikus azt mondta: "az alkotmányos berendezkedés nem volt rossz az elmúlt húsz évben, sok mindennek a stabilitását meg kell őrizni".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.