Kukorelli: Alkotmányos válságba sodróthat Magyarország

Az alkotmányjogász szakma vitatja, hogy fel lehetne függeszteni az Alkotmánybíróság jogköreinek "egy kis szeletét". Ritkán és nem szívesen élnek ilyesmivel a kormányzatok, hiszen azt, a felfüggesztést alkotmányossági szempontból nagyon meg kell okolni - hangzott el Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró Duna Televízióban tett szerda esti nyilatkozatában. A Közbeszéd című műsornak nyilatkozó szakember kijelentette: noha elismeri, hogy jogállami követelmény az erkölcstelenül felvett végkielégítések visszaszerzése, a kormányzat tervezett lépései az Alkotmánybíróság (AB) hatásköreinek szűkítésére rendkívül kockázatosak, ennek nyomán akár alkotmányos válságba is sodródhat az ország.
 
Vitatják az alkotmányjogász szakmán belül, hogy fel lehetne függeszteni egy “szeletnyi” jogkörét az Alkotmánybíróságnak - így reagált Kukorreli István alkotmányjogász a Közbeszéd felvetésére. A műsor a gazdasági tárca egyik államtitkárának nyilatkozatával – miszerint fel lehetett volna függeszteni az Alkotmánybíróság gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogköreit, hiszen gazdasági vészhelyzet van – szembesítette a volt alkotmánybírót.
 
A hatályos alkotmányban ezzel éppen ellenkező tételek vannak – mondta Kukorelli István. Példaként hozta, hogy még nagyon rendkívüli helyzetben, mondjuk hadiállapot idején sem lehet az alkotmányt felfüggeszteni és az AB működését korlátozni.
 
Ritka eset a felfüggesztés
 
A történelemben egyébként nem példa nélküli, hogy veszélyhelyzetekben, gazdasági szükséghelyzetben esetleg nagyobb mozgásteret kap a kormány, a törvényektől eltérő rendelkezéseket hozhat. Ám ezt nem szívesen vállalják be a kormányok – mert az ilyen helyzetet alkotmányosan nagyon meg kell indokolni – tette hozzá az egyetemi tanár.
 
“Nem hinném, hogy ez a járható út ebben az adott esetben” - tette hozzá. És hogy veszélyezteti-e a kormány mozgásterét az AB, hogyha alkotmányellenesnek ítél olyan intézkedéseket, amelyek egyfajta gazdasági vészhelyzetben születnek? "A hatalommegosztás rendszere erre van kitalálva, hogy legyenek fékek és egyensúlyok, legyen kontroll mechanizmus a gazdasági kormányzás felett – ami a kormányzás lényegét jelenti" – összegezte véleményét Kukorelli István.
 
Jogalkotói selejt volt a javaslat?

Tíz polgárból kilenc egyetért a céllal, hogy a jó erkölcsbe ütközően kifizetett végkielégítéseket vissza kell szerezni- ezt én is a jogállam részének tekintem – folytatta érvelését a volt alkotmánybíró. De mindezt jogállami úton kell megtenni -tette hozzá.
 
“A vita abban van, hogy a kormány válaszlépése az AB határozatát követően nem jogállami”- szögezte le Kukorelli István.
 
Mi lenne a helyes jogállami út? - hangzott a Közbeszéd kérdése.
 
“Ha elolvassuk az AB határozatát, abban vannak üzenetek. A határozat végén és a párhuzamos indoklásban is ott van, hogy a végkielégítések különadójára vonatkozó törvény, amit újra benyújtottak, nem csak alkotmányellenes, hanem jogalkotói selejt is volt – a személyi kört eltévesztették. Az egyik párhuzamos indoklás kimondta, hogy kollektív stigmatizáció ez a törvényjavaslat” - érvelt Kukorelli István. 
 
A népszuverenitás és a hatalommegosztás nem mehet egymás rovására
 
Megjegyezte: ismét szeretné hangsúlyozni, hogy a jogállam részének tekinti, hogy akik a kifogásolt típusú végkielégítéseket vettek fel jó erkölcsbe ütközően, azoktól vissza kell venni ezeket.
 
A jogállami eszközök között pedig ott van a Polgári Törvénykönyv, amire maga az AB indoklása és az egyik párhuzamos indoklás is hivatkozik. “A Ptk. kínál lehetőséget, perelni kellene ezeket az embereket” - mondta az alkotmányjogász. Azt ő is elismerte, hogy az ilyen perek több évig húzódhatnak, és az idő kétségtelenül sürgeti a gazdasági kormányzást, de mégis "ez lenne a jogállami út".
 
"Alkotmányos válságba sodródhatunk"

“Az, amit választott válaszlépésként a kormány, annak a kockázatai rendkívül nagyok, egészen odáig, hogy alkotmányos válságba sodródhatunk, ha az Alkotmánybíróság tervezett hatáskör-csonkítását elvégzik. Egy értelmezési zűrzavar alakulhat ki a benyújtott javaslat alapján, ami az egyik legfontosabb értéket, a jogbiztonságot veszélyeztetheti” - szögezte le a volt alkotmánybíró.
 
 
Azt az alkotmányjogász is elismerte – hangsúlyozva, hogy ezt mintegy húsz éve sürgeti a szakma -, hogy a gazdasági alkotmányosság alapjait meg kéne teremteni az alaptörvényünkben. Viszont a gazdasági kormányzás feletti kontrollnál nem csak a népszuverenitásra kéne hivatkozni, hanem a hatalommegosztás elvére is – tette hozzá. A legtöbb alkotmányban ez a kettő összekapcsoltan van jelen – és egyik nem mehet a másik rovására - hangzott az interjúban.