Nem tisztult a gazdaság: Továbbra is könnyű a vagyonkimentés

Emellett ma már az is tisztán látszik, hogy a csődvédelembe menekülő magyar vállalkozások egy része pusztán időhúzásra használja az eljárást, esze ágában sincs újrakezdenie tevékenységét. A vezető szerint ilyen helyzetben különösen fontos a hatékony követeléskezelés, hogy a korrekt vállalkozások megfelelő védelmet biztosítsanak maguknak.

Szemben a korábban hatályban lévő szabályozással a 2009. szeptember 1-én módosított Csődtörvény lehetővé tette az azonnali ideiglenes moratórium intézményét, melynek keretén belül az adós már biztonságosan közzétehette fizetési nehézségeit, nem kellett attól tartania, hogy egy biztosított hitelező azonnal kiemeli a vagyonából a talpra álláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. Ugyanakkor a hitelező is biztonságban lehetett, mert a korábbinál szélesebb jogosítványokkal rendelkező vagyonfelügyelő elméletileg meg tudja akadályozni a csalárd vagyonkimentést. A felszámolással és követeléssel foglalkozó cégek azt várták az új szabályozástól, hogy az kedvező folyamatokat indít be a magyar gazdaságban. Azonban nem így történt. „Az egyetlen jelentős különbség, amit sokan kihasználnak, hogy a felszámolás mai előírásaival szemben sokkal egyszerűbb egyezséget kötni a csődeljárás alatt” – mutatott rá az Atradius Collections magyarországi fióktelepének vezetője.

Az utóbbi egy év alatt továbbra is jelentősen, több mint 20 százalékkal emelkedett a felszámolási eljárások száma Magyarországon, és ami különösen kiábrándító, hogy ennek üteme is növekedést mutat hónapról hónapra. Az első háromnegyedévben 13 ezernél is több céget számoltak fel, és eközben a megelőző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeket saját tulajdonosaik zárattak be. Az év első kilenc hónapjában indított végelszámolások száma 10 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt értéket, és a felszámolások ütemének növekedéséhez hasonlóan meredek emelkedést jelez, hogy a szeptemberben indított végelszámolások száma mintegy egyharmadával haladja meg az egy évvel korábbiakat. A mintegy tízezer végelszámolás csaknem kétharmada pedig szintén felszámolásba megy át.  A helyzet komolyságát jelzi, hogy a vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon, és ez a jelenség egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány. Hozzátette, hogy míg a 60-90 nap közötti késedelem a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már jelentősen csökken annak az esélye, hogy a cég pénzéhez jusson.

„Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a 2009. szeptember 1-én életbe léptetett csődtörvény nem érte el a kívánt hatást. A gazdasági élet továbbra sem tisztul, a bajba került cégek tulajdonosainak egy része inkább csak időhúzásra és vagyonátmentésre használja a csődeljárás intézményét. Még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt kell követeléskezelőhöz fordulni, hogy az adósságot kifizessék az üzleti partnerek” – állította Harka Péter. Hozzátette, hogy a hatékony és gyors követeléskezelés egy időigényes és speciális szakértelmet igénylő folyamat terhét veszi le a cégek válláról, valamint csökkenti a leírandó veszteségek arányát, és a számla ellenértéke is rövidebb idő alatt folyik be.

Az Atradius Global Collections Review adatai szerint magyar cégek kisebb arányban veszik igénybe a követeléskezelési szolgáltatásokat a világátlaghoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a hatékony behajtás létszükséglet a cégek egészséges működéséhez. Mindössze a magyar cégek 13 százaléka fordult külsős követeléskezelőkhöz, míg az európai 29, a világátlag pedig 32 százalék ezen a területen.

Harka Péter ugyancsak furcsállja, hogy idén szeptemberben mintegy másfélszer annyi új céget jegyeztek be Magyarországon, mint egy évvel korábban, miközben a válság javában tombol. A fióktelep vezető úgy gondolja, hogy nem feltétlenül a magyarok vállalkozási kedve nőtt olyan ütemben, amelyet a gazdasági környezet egyáltalán nem indokol, hanem bizonyos esetekben így próbálnak új céget alapítani a korábbiakat szándékosan bedöntő vállalkozók. “Figyelembe véve a külső követeléskezelési módszerek alacsony alkalmazási arányát, valamint a Magyarországon tapasztalható fizetési morált, a vállalkozásoknak nagyobb számban kellene időben követeléskezelőkhöz fordulniuk, hogy megelőzzék a veszteségeket.  Az Atradius 80 éves tapasztalattal rendelkezik a vállalati követeléskezelés területén, így hatékony módszereket tud ajánlani a késedelmes vagy a nemfizetések ellen” – tette hozzá Harka Péter.

Atradius Collections

Az Atradius Csoporthoz tartozó Atradius Collections (Követeléskezelő) hatásos, gyors és rugalmas megoldásokat kínál a hazai és a nemzetközi kintlévőségek kezelésére. Az Atradius Collections világszerte több mint 400 munkatársával 18 irodában valamint, professzionális követeléskezelők és ügyvédek kiterjedt hálózatával több mint 12 ezer ügyfelet szolgál ki, és évente átlagosan 100 ezer üggyel foglalkozik. Több mint 80 év szakmai tapasztalatával a háta mögött az Atradius Collections piacvezető a vállalati követeléskezelés területén.