Mennyibe kerül a kövérség? - "Lecsaphat" a Nutellára az EU

Az unió jogszabályi erővel fékezné a lakosság riasztó ütemű súlygyarapodását, amelynek óriási az egészségügyi és társadalmi ára. Ám a mérleg másik serpenyőjében ott van az élelmiszerlobbi, s egy sor további iparág, amelyek mindinkább felfedezik maguknak az XXL-es célcsoportot.

Három hónap alatt 20 kiló mínusz. Ennyitől szabadultak meg a próbaidőszak alatt azok a túlsúlyos brit páciensek, akiket sikerült rábeszélni arra, hogy halasszák el gyomorgyűrű műtétjüket, s helyette üldögéljenek inkább hosszú órákon át kényelmes fotelekben, hagyják magukat masszírozni – lazítsanak. A javaslat a brit országos egészségügyi szolgálattól származik, amely erre a célra egyenként 1,5 millió forintba kerülő speciális foteleket szerzett be - írja a Figyelő.

A gyógyászati célú ülőalkalmatosságokba médialejátszót is beépítettek, ezekből relaxáló szöveg hallható a gyorséttermi ételek káros hatásairól, valamint arról, milyen sovány és vonzó is voltaképpen a delikvens. A terápia működik. A norwichi Hellesdon Hospital győzedelmesen számolt be a sikerekről, így ezentúl a 4,5 millió forintba kerülő gyomorműtétek helyett olcsóbb alternatívával is segíthetik korpulens klienseiket.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010 szeptemberében már egyenesen népbetegségnek minősítette az elhízást, amely az Európai Unióban a halálozások 10–13 százalékával hozható összefüggésbe. A túlsúly az esetek 65 százalékában valamilyen krónikus betegséggel – diabétesszel, szívbetegséggel, magas vérnyomással – is társul.  A túlsúlyos felnőttek és gyermekek arányát tekintve Magyarország egyaránt az uniós élbolyban található. A 7 évesek körében minden negyedik lány és minden ötödik fiú elhízott. Aki serdülőkorban elhízott, az az esetek 80–90 százalékában felnőttként is kövér lesz. A kisebb gyerekeknél nagyobb eséllyel lehet visszafordítani a folyamatot.

A szakemberek hosszú évek óta kongatják a vészharangot, ám hiába. A felvilágosító, segítő kampányok tucatjai dacára érdemi áttörést eleddig nem sikerült elérni. Az első iskolaibüfé-reformra már 2006-ig kellett várni, a most készülő új rendelet pedig az OÉTI ajánlásai alapján azt írná elő, milyen élelmiszereket és italokat kínálhatnak a közkonyhák. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója szerint, ha a Nemzeti Táplálkozási Politikában szereplő, jelenleg még egyeztetés alatt álló közétkeztetési rendeletet elfogadja a kormányzat, akkor kevesebb sót, cukrot és zsírt tartalmaznak majd a menzákon tálalt ételek és mindennap lesz friss, nyers zöldség és gyümölcs a kínálatban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a kapcsolódó direkt költségek (gyógyszerek, műtétek, kezelések és hasonlók) Európában az egészségügyi kiadások 2–8 százalékát teszik ki. Ezen belül Közép- és Kelet-Európában 5 százalék körüli az arány. A magyar adatok alapján tehát évente mintegy 60 milliárd forintot kell e probléma kezelésére elkölteni. A hazai szakmai protokoll alapján ugyanakkor itthon hivatalosan „csupán” 25 milliárdra becsülik ezt a kiadást. Tóth Emese szerint valószínűleg egyik becslés sem pontos, a szakember a kettő közé saccolja a reális értéket.

Az Európai Unióban eleddig önkéntes alapon zajlottak az elhízási trend megfékezésére irányuló kezdeményezések. Közösségi szinten annyi történt, hogy 2007-ben elfogadtak egy afféle cselekvési tervet tartalmazó Fehér Könyvet a témában, ám a várt javulás nem következett be. A fejlett államok döntéshozói igazán csak az utóbbi időben kezdenek a fejükhöz kapni. Jóllehet számos országban napirenden van az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása, a kormányok nincsenek könnyű helyzetben. Minthogy a tömeges elhízás jelensége számos iparág számára – így vagy úgy – igen jó biznisz, heves csörték várhatók a törvényhozók és az iparági lobbisták között.

Heves tiltakozás kíséri például azt az uniós kezdeményezést, miszerint csak a jövőben bevezetni kívánt határértékeket teljesítő áruk szerezhetnének jogot bizonyos egészséggel kapcsolatos állítások kommunikálására. Egy-egy kiragadott „egészséges” összetevő hangoztatásával nem kompenzálhatnák a magas zsír-, só- vagy cukortartalmat.

A Nutella például többé nem hangsúlyozhatná reklámjában a mogyorónak köszönhető magas B1 és E vitamin tartalmat. Dühöng is az olasz gyártó. A Ferrero szerint az új uniós törekvések derékba törhetik a gyermekkor elválaszthatatlan részévé vált mogyorókrém töretlen népszerűségét. Az elképzelés ellen még az olasz mezőgazdasági miniszter is felszólalt.