BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megszegett megegyezés

A munkavállaló felmondásakor a munkáltató nem állhat el egyoldalúan a versenytilalmi megállapodástól – erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.

A gyógyszercég területi képviselője felmondott. Ezt munkáltatója tudomásul vette, és közölte vele: eltekint attól a munkaszerződésben rögzített korlátozástól, hogy a távozó egy évig nem tanúsíthat a cég gazdasági érdekeit sértő magatartást, például nem dolgozhat a konkurens vállalatnál. Ezért nem is fizette ki számára a tilalmat ellensúlyozó juttatást.

A munkavállaló szerint a társaság jogsértően járt el. A bírósághoz fordult tehát a munkaszerződésben foglalt, féléves átlagkeresetének megfelelő összeg megítéléséért.

A munkaügyi bíróság jogosnak találta követelését. Indoklása szerint a cég valóban nem rúghatta fel a megállapodást, ki kellett volna fizetnie a felperest megillető pénzt. Mivel pedig a felperes szerződési kötelezettsége az alperes teljesítését – azaz a kifizetést – követően állt volna be, elutasította a cég bizonyítási indítványát, amely arra irányult, hogy a volt munkavállaló eleget tett-e a megállapodásban foglaltaknak.

A megyei bíróság az ítéletet megváltoztatta. Helytállónak találta az elsőfokú bíróság megállapítását, hogy az alperes nem volt jogosult az egyoldalú elállásra, és a munkaviszony megszűnésének napján járt volna a felperesnek a szerződésben rögzített összeg. Tévedésnek minősítette viszont, hogy a munkaügyi bíróság nem vizsgálta, a felperes hol vállalt munkát. Konkurens cégnél helyezkedett el ugyanis, tehát megszegte a versenytilalmi megállapodást. Így – annak ellenére, hogy az alperes fizetési kötelezettsége fennállt – a felperes utóbb nem követelhette a félévi átlagkereset kifizetését – szólt a verdikt.

A felperes felülvizsgálatot kért az LB-től, amely hangsúlyozta: a versenytilalmi megállapodástól a cég nem állhatott volna el. A felperes jogosan tartott igényt a szerződés teljesítésére. A társaság ugyanakkor nem terjesztett elő viszontkeresetet a felperesi szerződésszegés jogkövetkezménye iránt, ezért az elsőfokú bíróság alappal nem vizsgálta, hogy a munkavállaló megszegte-e a versenytilalmi megállapodást – hangsúlyozta az LB, és – a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve – helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.