Jó esély van arra, hogy még ebben a kormányzati ciklusban, 2012-ben vagy 2013-ban elinduljon a pedagógus-életpályamodell – hangoztatta tegnap az oktatási államtitkár a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett szakmai tanácskozáson. Hoffmann Rózsa szerint egyöntetű kormányzati szándék van a modell bevezetésére, a finanszírozásról szinte naponta tárgyal a szaktárca vezetőjével.
A KDNP-s politikus kijelentette, hogy az nem fordulhat elő, hogy egy pályakezdő több fizetést kapjon, mint aki már tíz éve a pályán van. Olyan javadalmazást szeretnének biztosítani, hogy a pedagógusok biztosak lehessenek abban: meg tudnak élni a fizetésükből, ha ezt a szakmát választják. „Ez nem bérreform, de ilyen elemei is vannak. Ma ugyanis a létminimum alatt élnek azok a pedagógusok, akiknek nincs rendszeres kiegészítő jövedelmük” – mondta Hoffmann.
Az államtitkár nagyon fontosnak tartja, hogy a legkiválóbbak kerüljenek a pedagóguspályára. Szerinte a kétciklusú képzés nem tett jó a pedagógusképzésnek, és az egyszakos tanárképzés sem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek. „Az várható, hogy a jövőben erősödik az osztatlan, kétszakos tanárképzés túlsúlya” – vélte Hoffmann.
A jó pedagógus-életpályamodell biztonságot ad, kiszámítható és megteremti az anyagi és társadalmi megbecsüléssel együtt járó előmenetel lehetőségét – hangoztatta Pálinkás József. Az MTA elnöke az életpályamodell kritériumai közé sorolta a világos követelményrendszert és azt, hogy az előmenetelt releváns és mérhető teljesítményhez kössék. Fontosnak tartotta, hogy a szakmai értékelés olyan hiteles és megkérdőjelezhetetlen legyen, amelyet a társadalom elfogad.
„Becsületes megállapodást kellene ajánlani a pedagógustársadalomnak – hangoztatta Pokorni Zoltán. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint meg kell mondani: nem lehet 170 ezer pedagógus bérét a duplájára emelni. Az ország gazdasága ezt fenntartható módon, hosszút távon nem tudja vállalni. Úgy vélte, hogy a pedagógustársadalom képes egy becsületes és tisztességes megállapodásra. Nagy részük ugyanis szenved attól, hogy a kiemelkedő teljesítményt nem honorálja semmi, és szeretne átlátható, világos bérezési rendszert, amelyben, ha többet dolgozik, és jó minőségű munkát végez, akkor méltányos fizetést kap. A volt oktatási miniszter egyetértett azzal, hogy lépcsőzetesen, felmenő rendszerben vezessék be az új életpályamodellt.
Meghallgatták a kritikákat
A felsőoktatási törvény irányelvei már jövő héten, maga a törvény pedig májusban kerülhet a Parlament elé – közölte Hoffmann Rózsa az ATV-ben. A tárca úgy döntött, hogy a nagy vihart keltett koncepcióról meghallgatják a kritikusok érveit. A szakmai vélemények így bekerültek az új tervezetbe, de még továbbra is vannak vitás kérdések, így a konzultáció tovább folyik – mondta az oktatási államtitkár. Hoffmann közölte, hogy a közoktatási törvényt azért kellett megváltoztatni, mert nem volt tartalmi szabályozás és, ezáltal egységes ellenőrzés sem a közoktatásban. Az államnak pedig kötelező egységesítenie a közoktatást.
Át kell alakítani a finanszírozást
A mai fejkvóta alapú finanszírozás, s az ezzel egyidejűleg két lábon álló (önkormányzati és központi) rendszer nem képes kezelni a jelenlegi egyenlőtlenségeket – szorgalmazta az oktatás finanszírozási rendszerének átalakítását Pokorni Zoltán a tudományos akadémián. A fideszes honatya arra emlékeztetett, hogy 2008-ban a közoktatási kiadások teljes összege 883 milliárd forint volt, melyből 49,4 százalékot az állam vállalt magára. Ez az arány mára még tovább csökkent nominálisan is, s mostanra alig haladja meg a 40 százalékot. 2002-ben ez az arány még közelített a 70 százalékhoz, s voltak olyan intézmények – egyes kollégiumok, kistelepülési óvodák –, ahol lényegében 100 százalékos volt az állami szerepvállalás.
Pokorni még ennél is súlyosabb gondnak nevezte, hogy az önkormányzatok eltérő lehetőségeik miatt a költségvetési támogatásokat nagyon különböző mértékben tudják kiegészíteni. Ennek az a következménye, hogy ott költik a legkevesebbet az óvodákra, iskolákra, ahol a legtöbbet kellene, ott tudnak a legkevesebbet fizetni a tanároknak, ahol a legmagasabb fizetésekkel kellene odavonzani őket. Így a szakpolitikus szerint nem méltányos ma az oktatás finanszírozási rendszere és ilyen szempontból nem felel meg az igazságosság követelményének. „Ha a magyar tanítók annyi órát és annyi gyereket tanítanának, mint amennyi az OECD átlag, akkor több tíz százalékkal lehetne emelni a fizetésüket, azonos ráfordítás mellett” – mondta a volt oktatási miniszter.
Az oktatási bizottság elnöke úgy vélte, hogy jelenleg túl sok pedagógust képeznek, kétszer, két és félszer annyit, mint kellene. Radikálisan csökkenteni kell a pedagógusképzési kapacitásokat, kevesebb pedagógust kell képezni, de jóval magasabb színvonalon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.