Elhúzódó harc várható

Hosszas huzavona után végül szombat délután kezdődött meg a Kadhafi-rezsim elleni légi harc. Az első nap mérlege: 22-ből 20 sikeres támadás, a nemzetközi szövetségesek túl-ereje mégsem garantál gyors sikert.
Hosszú és kockázatos lesz a líbiai rezsim elleni harc – két nappal a szövetségesek katonai beavatkozásának kezdete után ez egyre bizonyosabbnak tűnik. Annak ellenére húzódhatnak el a harcok, hogy a francia, brit és amerikai vezetésű – nem NATO-s – koalíció jókora túlerőben van Moammer Kadhafi csapataival szemben. Nehezíti azonban a helyzetüket, hogy a nemzetközi közösség csak a harcok kezdete után négy héttel szánta rá magát a beavatkozásra.

A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!

Az is nyilvánvaló, hogy a hetek óta a nyilvánosság előtt érlelődő intervencióra tudatosan készült a líbiai vezetés. Így nem meglepők azok a hírek, amelyek egyfelől Kadhafi bujkálásáról, „egymillió férfi és nő” felfegyverzésének tervéről vagy arról szólnak, hogy polgári személyeket élő pajzsként vezényelnek a stratégiailag fontos célpontokhoz. Szombat este maga Kadhafi is megszólalt a líbiai állami televízióban: világossá tette, hogy a „gyarmati keresztesek” elleni harc érdekében megnyitja a fegyverraktárakat.

Mint Martonyi János külügyminiszter pénteken elmondta: az Oroszország, Kína, India és Németország tartózkodása mellett péntekre virradóra elfogadott ENSZ biztonsági tanácsi határozat megszállásra nem ad felhatalmazást, vagyis szárazföldi csapatok nem avatkozhatnak be a harcokba. Az is fontos, hogy a korábban már a nemzetközi közösség által emberiség elleni bűntettekkel vádolt Kadhafi rendszerének megdöntését sem tekinti hivatalosan céljának a szövetséges koalíció. A szombaton Párizsban európai, afrikai, amerikai vezetők és az Arab Liga részvételével rendezett csúcstalálkozón ezt a szándékot Nicolas Sarkozy, a felkelők ideiglenes kormányát elsőként elismerő francia államfő is megerősítette.

Ahogy az várható volt, a BT 1973-as számú, a líbiai repülési tilalomról, illetve a polgári lakosság „minden lehetséges eszközzel” való megvédéséről szóló határozata alapján a szövetséges csapatok szombat délután rakétatámadásokat kezdtek az észak-afrikai országban. Ekkorra már a rezsim csapatai behatoltak az ellenzékiek által alakított ideiglenes kormány központjának számító Bengáziba, de a 750 ezres lelkes várost a szövetségesek segítségével felszabadították. Tegnap délután csak kisebb harcokról számoltak be a rezsim hadseregének gyalogsága és a felkelők között Bengázi külvárosaiban.

Kritikus azonban a helyzet Miszrátában. A jelek szerint a Kadhafi csapatai az ország harmadik legnagyobb, a felkelők kezén levő városára összpontosították tegnap támadásaikat. A BBC értesülése szerint tankok hatoltak be a városba, ahol napok óta nincs víz. Vasárnap hajnalban légitámadás érte a fővárost, Tripolit is. Az azonosítatlan repülő által Kadhafi szálláshelyénél végrehajtott bombázás halálos áldozatainak a száma a hivatalos közlés szerint 64.

Az Odüsszeia Hajnal kódnevű szövetséges beavatkozás forgatókönyve a The Economist katonai szakértője szerint két-három napra készült el. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a Dánia, Kanada, Spanyolország, Katar és az Arab Emírségek által ígért haderőt is csatasorba állítsák, és megteremtsék azt a koordinációt, amely valóban ki tudja kényszeríteni a repülési tilalmat, illetve egy tengeri blokádot. Nagyban befolyásolhatja az akció sikerét, hogy a líbiai kormányerők – és a felfegyverzendő lakosság – mennyire lesznek lojálisak Kadhafihoz, és persze a diktátornak mennyi tartaléka marad azokból a zsoldosokból, akik nyilvánvalóan kitartanak a rezsim mellett.

A másik oldalról az sem világos még, a koalíciós erők milyen formában tudnak majd együttműködni a felkelőkkel. Ennek a beavatkozás elfogadottságán túl abból a szempontból is jelentősége lehet, hogy hivatalosan szárazföldi csapatok nem léphetnek Líbiába, viszont egy szárazföldi akció elengedhetetlen lenne a mobil légvédelem, illetve a gépesített haderő kiiktatására.

A nyersolaj a beavatkozás hírére némileg olcsóbb lett: az áprilisi szállítású olaj hordónkénti ára a New York-i tőzsdén 35 centtel csökkent, de így is száz dollár felett maradt.

A nyersolaj a beavatkozás hírére némileg olcsóbb lett: az áprilisi szállítású olaj hordónkénti ára a New York-i tőzsdén 35 centtel csökkent, de így is száz dollár felett maradt. -->