Újabb földrengés rázhatja meg Japánt
A II. világháború óta most érte Japánt a legnagyobb csapás - jelentette ki vasárnap a nemzethez intézett beszédében Kan Naoto miniszterelnök, és összefogásra kérte a lakosságot. Ez próbatétel minden japán számára, de ő bízik abban - mondta a televízióban is közvetített beszédében -, hogy a nemzet elszántan felülkerekedik a földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset okozta hármas tömegkatasztrófán, és újjáépíti az országot.
A kormányfő bejelentette, hogy hétfőtől áramkorlátozást rendelnek el a fővárosban és környékén, hogy megelőzzék az elosztó rendszer összeomlását és az országos áramkimaradást, és elektromossághoz juttassák a földrengés sújtotta körzetet.
A hideg északi országrészben a különféle források szerint kétmillió vagy akár 5,6 millió háztartásban nincs áram és 1,4 millióban víz. A Tokiót és környékét ellátó TEPCO áramszolgáltató vállalat rendkívüli helyzetekre vonatkozó terveinek megfelelően hétfőtől a háromórás időszakokat is elérő forgó áramszünet lesz.
Egyedül a Mijagi prefektúrában valószínűleg meghaladja a tízezret a pénteki 9-es fokozatúra módosított erejű földrengés, illetve az utána következő szökőár halálos áldozatainak a száma - közölte vasárnap a helyi rendőrség parancsnoka. Takeucsi Naoto úgy fogalmazott, hogy "a halálos áldozatok száma szinte bizonyosan tízezer fölé fog emelkedni" a földrengés sújtotta Mijagi prefektúrában. A hivatalos adatok az ország egész területére vonatkoztatva eddig háromezer halott vagy eltűnt személyről szóltak. Hivatalosan 1 596 halottat tartanak nyilván - írja a BBC.
Edano Jukio kormányszóvivő egy sajtóértekezleten azt hangsúlyozta, hogy radioaktív szennyeződés nem fenyegeti a lakosságot, noha enyhén sugárzó gőzt kellett kiengedni egy meghibásodott atomreaktorból.
A japán hatóságok a Fukusima-1-es erőmű körül 20 kilométeres védőzónát hoztak létre, s egy közeli, másik atomerőműnél is életbe léptettek hasonló, 10 kilométeres övezetre vonatkozó intézkedést. Mintegy 140 ezer embert telepítettek ki a térségből, s az illetékesek arra készülnek, hogy jódot osszanak az érintetteknek, így védve őket a radioaktivitás káros hatásától.
Egy japán tisztségviselő szerint mintegy 190 ember volt az erőmű 10 kilométeres körzetében, amikor ott megemelkedett a radioaktivitás szintje. 22 emberről bizonyosodott be, hogy sugárzást kapott. A földrengés, a cunami és az atomerőművi meghibásodások miatt országszerte mintegy 600 ezer embernek kellett elhagynia a lakóhelyét.
A nap folyamán el kellett rendelni a legalacsonyabb, egyes fokozatú - rendkívüli esemény miatti - készültséget egy újabb japán atomerőműnél. A japán hatóságok arról tájékoztatták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy az Onagava erőműnél a sugárzás szintje meghaladta az engedélyezett határértéket. A szivárgás okát keresik. A Fukusima-1-től több mint 100 kilométerre északra található erőmű három reaktora ellenőrzés alatt van.
Üzemanyaghiány van az országban
Komoly üzemanyaghiány alakult ki Japán földrengés sújtotta területein, és a jelekből ítélve a lakosság menekül a balesetet szenvedett atomerőmű térségéből - mondta el az MTI-nek a Magyar Nemzet helyszínen tartózkodó tudósítója, Lukács Csaba. Tokió körzetében a benzinkutak jelentős részét bezárták, és az autósok legfeljebb húsz litert tankolhatnak. Nem kizárt, hogy a földrengés és árvíz sújtotta térségben egyáltalán nincs már üzemanyag - vélekedett.
A pápa imádkozik az áldozatokért
XVI. Benedek pápa vasárnapi áldásosztásában elmondta, hogy imádkozik a földrengés áldozataiért, és dicséretesnek nevezte a méltóságot és bátorságot, amellyel a japánok a csapást fogadták. A Vatikán bejelentette, hogy 150 ezer dollárral támogatja az áldozatokat.
A magyar külügyminisztérium továbbra is azt javasolja, hogy a helyzet általános normalizálódásáig a magyar állampolgárok csak a feltétlenül indokolt esetben utazzanak a szigetországba.
Súlyos baleset, de nem lesz japán "Csernobil"
"Rendkívül súlyos" robbanás történt a fukusimai atomerőműben, de ez nem jelent "újabb Csernobilt" - hangsúlyozta vasárnap megjelent elemzésében egy vezető brit atomenergia-ipari szakértő.Malcolm Grimston, a legpatinásabb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - nukleáris szakértője a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt helyzetértékelésében kiemelte: a legfőbb különbség az, hogy a csernobili atomerőmű működött, amikor az 1986-ban bekövetkezett robbanás szétvetette a létesítményt, a fukusimai robbanás pillanatában azonban a reaktorok már 24 órája álltak, és emiatt kevesebb radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe.
Grimston szerint a földrengés után az automatikus rendszerek leállították a fukusimai erőművet, de a földmozgás áramkimaradást is okozott, amely érintette a reaktormag hűtését végző vízszivattyúkat. A dízelmotoros áramfejlesztők működésbe léptek ugyan, de aztán - valószínűleg a földrengést követő tengeri szökőár miatt - ezek is leálltak, az akkumulátorról működő pótrendszerek pedig csak rövid távon tudták pótolni a kieső energiát.
Így az egyes reaktorban nem keringett a hűtővíz, és hőmérséklete emelkedni kezdett. Ahogy a fűtőanyagot tartalmazó fémtartályok melegszenek, elérkezik egy pillanat, amikor a vízből kiválik az oxigén, és hidrogén marad hátra. Amint ez a hidrogén ismét oxigénnel kerül kapcsolatba, robbanhat; valószínűleg ez volt az oka a fukusimai robbanásnak - írta vasárnapi elemzésében a Chatham House szakértője.
Grimston szerint az a tény, hogy a reaktort tengervízzel töltötték fel, arra vall, hogy a helyi hatóságok nem tervezik az atomerőmű újjáépítését. A tengervíz hűti ugyan reaktormagot, de hosszú távon olyan korróziót okoz, ami kizárja, hogy az erőművet valaha is újból használni lehessen.
A szakértő szerint hozzávetőleg tíz napot vesz igénybe a reaktormag lehűtése, utána fel kell mérni a szennyeződés szintjét, elsősorban azt, hogy mennyi jód és cézium jutott a szabadba. A radioaktív jód az emberi pajzsmirigyben felhalmozódhat és rákot okozhat; ez volt a fő egészségügyi probléma Csernobil után. A radioaktív jódnak azonban igen rövid a felezési ideje, és legfeljebb három hónap alatt teljesen eltűnik a környezetből.
A cézium felezési ideje jóval hosszabb - hozzávetőleg 30 év -, de ebből valószínűleg sokkal kevesebb került a levegőbe - írta vasárnapi elemzésében Grimston.
A Chatham House szakértője kiemeli, hogy a fukusimai erőmű 1970 óta működött. Grimston szerint nehéz megítélni, hogy a létesítmény kora tényező volt-e a történtekben, ám - éppen azért, mert ilyen régi tervezésű erőműről van szó - a robbanásból nem érdemes sok műszaki tanulságot levonni.
Malcolm Grimston, a legpatinásabb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - nukleáris szakértője a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt helyzetértékelésében kiemelte: a legfőbb különbség az, hogy a csernobili atomerőmű működött, amikor az 1986-ban bekövetkezett robbanás szétvetette a létesítményt, a fukusimai robbanás pillanatában azonban a reaktorok már 24 órája álltak, és emiatt kevesebb radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe.
Grimston szerint a földrengés után az automatikus rendszerek leállították a fukusimai erőművet, de a földmozgás áramkimaradást is okozott, amely érintette a reaktormag hűtését végző vízszivattyúkat. A dízelmotoros áramfejlesztők működésbe léptek ugyan, de aztán - valószínűleg a földrengést követő tengeri szökőár miatt - ezek is leálltak, az akkumulátorról működő pótrendszerek pedig csak rövid távon tudták pótolni a kieső energiát.
Így az egyes reaktorban nem keringett a hűtővíz, és hőmérséklete emelkedni kezdett. Ahogy a fűtőanyagot tartalmazó fémtartályok melegszenek, elérkezik egy pillanat, amikor a vízből kiválik az oxigén, és hidrogén marad hátra. Amint ez a hidrogén ismét oxigénnel kerül kapcsolatba, robbanhat; valószínűleg ez volt az oka a fukusimai robbanásnak - írta vasárnapi elemzésében a Chatham House szakértője.
Grimston szerint az a tény, hogy a reaktort tengervízzel töltötték fel, arra vall, hogy a helyi hatóságok nem tervezik az atomerőmű újjáépítését. A tengervíz hűti ugyan reaktormagot, de hosszú távon olyan korróziót okoz, ami kizárja, hogy az erőművet valaha is újból használni lehessen.
A szakértő szerint hozzávetőleg tíz napot vesz igénybe a reaktormag lehűtése, utána fel kell mérni a szennyeződés szintjét, elsősorban azt, hogy mennyi jód és cézium jutott a szabadba. A radioaktív jód az emberi pajzsmirigyben felhalmozódhat és rákot okozhat; ez volt a fő egészségügyi probléma Csernobil után. A radioaktív jódnak azonban igen rövid a felezési ideje, és legfeljebb három hónap alatt teljesen eltűnik a környezetből.
A cézium felezési ideje jóval hosszabb - hozzávetőleg 30 év -, de ebből valószínűleg sokkal kevesebb került a levegőbe - írta vasárnapi elemzésében Grimston.
A Chatham House szakértője kiemeli, hogy a fukusimai erőmű 1970 óta működött. Grimston szerint nehéz megítélni, hogy a létesítmény kora tényező volt-e a történtekben, ám - éppen azért, mert ilyen régi tervezésű erőműről van szó - a robbanásból nem érdemes sok műszaki tanulságot levonni.
A földrengés által sújtott területek Onagava, 2011. március 13., Forrás: MTI -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.