Süddeutsche: Európai botrány az új magyar alkotmány

A szerző, Andreas Zielcke a kommentár bevezetőjében a konzervatív forradalom fogalmát elemezte, hangoztatva, hogy az magában foglalja "a történelmi kollektív nagyság" újraélesztését. Ilyen forradalmi álmot táplál Orbán Viktor Magyarországon - fogalmazott a lap , utalva arra, hogy a miniszterelnök a tavaly áprilisi választási győzelem után "nemzeti forradalmat" jelentett be. Zielcke szerint a parlamentben kétharmados többséget szerző Fidesz és KDNP az Európai Unió égisze alatt konzervatív forradalmat hajt végre, olyan forradalmat, amely magán viseli a demokrácia minden jegyét.

Az újságíró utalt arra, hogy az új alkotmány a felszínen az 1949-ből származó szovjet alkotmány ellen irányul. Annak kommunista tartalmát ugyan - mint fogalmazott - 1990-ben hatályon kívül helyezték, és demokratikus struktúrákkal helyettesítették. Ám a történelmi cezúra pátoszát, amely felszámolja a gyűlölt ellenfél utolsó nyomait is, egy saját készítésű alaptörvénnyel sokkal hatásosabban lehet megrendezni - mutatott rá.

Zielcke úgy értékelte, hogy az új alkotmány csak akkor lenne folytatása a demokratikus átalakulásnak - mint általában Kelet-Európában -, ha mélységeiből nem az elmúlt évezred szelleme emelkedne fel. Orbán és a Fidesz - mint fogalmazott - nem a weimari idők konzervatív forradalmárait akarja egy az egyben utánozni. A demokratikus alapelveket nem vonják kétségbe, az új alkotmány határozottan a köztársaság, a jogállam, a liberális értékek mellett foglal állást. Ez azonban nem jelenti akadályát annak, hogy az alaptörvény ideológiailag a XI. századból, a magyar mítosz alapító idejéből táplálkozzon.

Azt hangoztatta, hogy abban a demokrácia immár nem végcél, hanem egy magasztos történelmi feladat. Ezt a feladatot az alkotmány szövege tartalmazza. És példa nélkül álló módon kapcsolja össze a szakrális történelemértelmezést a modern alkotmányos eszmékkel. Az új szellemet - tette hozzá - mindenekelőtt a nemzeti hitvallás nevet viselő preambulum bizonyítja. Ebből a szempontból az alaptörvényt a hasonlóan tartott lengyel alkotmány preambulumához viszonyította, amelyben - mint írta - szintén a traumatikus múlttól való megszabadulás jut kifejezésre. A magyar alkotmányban ugyanakkor egyedülállónak nevezte, hogy - megfogalmazása szerint - annak minden rendelkezésére a "nemzeti hitvallás" nyomja rá bélyegét. A cikkíró az alkotmányt "az önértékelés, az öntömjénezés és az önsajnálat bizarr és rendszerrobbantó kontextusaként" említette.

A kommentár szerint az alkotmány minden alkalmazása ezáltal obskúrus homályba merül, amelyben "a nemzeti elhivatottságú lélekápolók és a demagógok jobban eligazodnak majd, mint a racionális egyértelműség mellett elkötelezett jogászok." A szerző "még rosszabbnak" nevezte a preambulum tartalmi lényegét, utalva a Szent Korona melletti ünnepélyes elkötelezettségre. Megfogalmazása szerint nem a köztársaság, hanem a szakrális korona testesíti meg az alkotmány lényegét, nevezetesen a magyar alkotmányos állam és a nemzeti egység folyamatosságát.

A szerző szerint az állam működésének alapjaira nézve végzetes hatása lesz annak, hogy Orbán és a Fidesz ezt a doktrínát az alkotmányba foglalta. "Amikor nem az emberi méltóság az elsődleges, hanem a nemzet szellemi lényegének nevezett koronát nyilvánítják a legmagasabb, érinthetetlen értékké, akkor a jogállam végső soron alárendelődik egy elvont, szent-nem szent értéknek" - vélte Zielcke, aki szerint ezáltal nemcsak a jogállam, hanem a demokrácia is gyámság alá helyeződik. Mint írta, "a korona felsőbbrendűsége tendenciájában az azonosan gondolkodók autokratikus uralmához vezet".

A cikkíró a továbbiakban a Szent Koronából fakadó "területi következtetésre" utalt. Megemlítette Trianont, feltéve a kérdést, "vajon miért kellene a korona szellemének megtorpannia az országra erőszakolt határoknál?" Ebből fakadóan úgy értékelte, hogy az új alkotmány "leplezetlenül" meghirdeti valamennyi, a határokon kívül élő magyar származású honfitárs képviseletét, ami alatt mindenekelőtt a Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában élő kisebbség értendő. Ezzel összefüggésben a Süddeutsche Zeitung újságírója "európai botránynak nevezte, hogy egy európai uniós tagállam alkotmányából faladóan irredenta módon beavatkozik más országok belső viszonyaiba."

A cikkíró megemlítette, hogy az alkotmánybíróságot is "pórázra fogják", és utalt a legfontosabb kérdésekben kétharmados "szupertöbbséghez" kötött törvényekre is. Utalt arra, hogy ebből fakadóan a konzervatívokat még akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egyszer majd kikerülnek a kormányból - feltéve, ha a parlamenti helyeknek az egyharmadát (plusz 1 mandátumot) megszerzik. Belátható időn belül tehát egyetlen demokratikus választás sem foszthatja meg őket tartósan a hatalomtól. "A forradalom győzött" - tette hozzá.

"Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, amikor az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt" - közölte a szavazás után Kövér László, aki az elnöki pulpitusról értékeli a történteket. Szerinte az új alkotmány megteremti a történelmi folytonosságot, lezárja a rendszerváltás folyamatát. "Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó" - mondta. A kereszténységet civilizációnk alapjának fogadja el, de biztosítja a lelkiismereti szabadságot is. A jogok mellett a felelősséget és a kötelezettségeket is tartalmazza. "Tiszteletre méltó alkotás" - jellemezte az új alaptörvényt. "Magam a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részt vehettem ebben a folyamatban" - mondta, majd felszólította a képviselőket, hogy énekeljék el a himnuszt.

Az alkotmányosságnak három fő jellemzője van, korlátja a többségi uralomnak, megteremti a jogbiztonságot és megőrzi a választás szabadságát" - mondta felszólalásában Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Szerinte a jelenlegi alkotmány megfelel ezeknek a követelményeknek. Schiffer szerint a Fidesz visszametszette az alkotmánytervezetben a parlament ellenőrzési jogosítványait, megfosztották a parlamenti képviselőket, hogy egyénileg az Alkotmánybírósághoz forduljanak. "A nyugdíjkorhatár módosításával világos jelzést adtak a bíróknak, hogy ők is a kezükben vannak" - mondta, majd arról beszélt, hogy a médiatörvénnyel a Fidesz megteremtette az állami cenzúrát. Szerinte a Fidesz most lamperthi módszerekkel igyekszik korlátozni a gyülekezés szabadságát is.

Érdekesség, hogy önkormányzati választások ötévente lesznek, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.

"Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, amikor az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt" - közölte a szavazás után Kövér László, aki az elnöki pulpitusról értékeli a történteket. Szerinte az új alkotmány megteremti a történelmi folytonosságot, lezárja a rendszerváltás folyamatát. "Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó" - mondta. A kereszténységet civilizációnk alapjának fogadja el, de biztosítja a lelkiismereti szabadságot is. A jogok mellett a felelősséget és a kötelezettségeket is tartalmazza. "Tiszteletre méltó alkotás" - jellemezte az új alaptörvényt. "Magam a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részt vehettem ebben a folyamatban" - mondta, majd felszólította a képviselőket, hogy énekeljék el a himnuszt.

Az alkotmányosságnak három fő jellemzője van, korlátja a többségi uralomnak, megteremti a jogbiztonságot és megőrzi a választás szabadságát" - mondta felszólalásában Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Szerinte a jelenlegi alkotmány megfelel ezeknek a követelményeknek. Schiffer szerint a Fidesz visszametszette az alkotmánytervezetben a parlament ellenőrzési jogosítványait, megfosztották a parlamenti képviselőket, hogy egyénileg az Alkotmánybírósághoz forduljanak. "A nyugdíjkorhatár módosításával világos jelzést adtak a bíróknak, hogy ők is a kezükben vannak" - mondta, majd arról beszélt, hogy a médiatörvénnyel a Fidesz megteremtette az állami cenzúrát. Szerinte a Fidesz most lamperthi módszerekkel igyekszik korlátozni a gyülekezés szabadságát is.

Érdekesség, hogy önkormányzati választások ötévente lesznek, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet. -->