A PLoS One magazinban publikált tanulmány az első, amely mérésekkel bizonyította azt, amit eddig csak feltételeztek, nevezetesen, hogy az internetfüggőség átalakítja az agyműködést. Eszerint a naponta sok órán keresztül történő internetezés nem csak átformálja az agy mélystruktúráit, de csökkenti is a felszíni agyréteg vastagságát.
A kutatók a VBM technológiát használva háromdimenziós részekre bontották az agyról készült felvételeket, az eljárás lehetővé teszi a pontos összehasonlítást egyes agyterületek között. Eszerint az internetfüggők esetében a szürkeállomány bizonyos részei akár 10-20 százalékkal kisebbek, mint a nemfüggő emberekéi. A kutatók tapasztalatai szerint minél tartósabb a függés, annál nagyobb mértékű a szürkeállomány csökkenése, ami idővel a gátlások csökkenéséhez és céltudatosság csökkenéséhez vezethet.
Karl Friston, a londoni University College professzora szerint az eredmény nem olyan meglepő, mint amilyennek elsőre tűnik. Mint a Scientific Americannek elmondta, az agyunk a serdülőkor végéig fejlődik, felnőtt korban pedig azok a területek növekednek, amelyeket sokat használunk, vagyis az agy kicsit az izmokra hasonlít. Friston egyébként már korábban igazolta ezt a tételt; 2006-ban ő és tudóskollégái összehasonlították a londoni buszsofőrök és a taxisok agyát. Az eredmény szerint a taxisofőrök hippokampális területén láthatóan sűrűbbé vált a szürkeállomány, ez az a terület, amely a térbeli tájékozódásért és memóriáért felel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.