Súlytalan érdekegyeztetés
Nemcsak a minimálbérről, hanem gyakorlatilag minden munkaügyi vonatkozású döntésről saját hatáskörben határozhatna a kormány a jövőben – derül ki a Matolcsy György által benyújtott törvényből. Az rögzíti ugyan, hogy a felállítandó új testületben a korábban az OÉT-ben részt vevő munkaadók és a munkavállalók is részt vesznek, ám jelentősen kibővíti a tagok körét. Abban a munkaügyi önszerveződések mellett a szakmai kamarák, a civilszervezetek, a tudomány, a határon túli magyarok és az egyházak képviselői is jelen lesznek. A szélesebb körű fórumban maga a kormány nem tagként, csak állandó meghívottként vesz majd részt a konzultációkban. Ez azt jelenti, hogy az ott kialakított megállapodások még formálisan sem kötelezik semmire a kabinetet, a tanácsnak csak javaslattevő, ajánlásokat megfogalmazó funkciója lesz a törvény szerint.
„Nem örülünk, hogy konzultáció nélkül így átalakítják az érdekegyeztetést, és a hazai munkaügyi kultúra területén jelentős visszalépésnek tartjuk a kormány döntését” – mondta el lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkára hozzátette: „A minimálbér egyeztetés nélküli megállapításával a kormány olyan területeken is egymaga dönt a bérekről, ahol nem foglalkoztató. Nemcsak bérekről nem kell tárgyalnia a kormánynak senkivel, hanem a munka világát érintő egyéb kérdésekről sem. Az egyházi és civilszervezetek bevonásával érdemi megállapodások nem születnek majd. A kormánynak nem szabadna kiprovokálnia a munkabéke kibillenését.”
„Alapvető különbség, hogy a kormány most olyan fórumot hoz létre, amelynek ő maga nem tagja. Ezt elkeserítőnek tartjuk” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: „Egyértelmű, hogy a kormány senkivel sem akar tárgyalni a munka világát érintő kérdésekről, mindenkit egy asztalhoz ültet és nézi őket. A bérkérdések mellett például a munka törvénykönyvének a kérdéséről szerintem nem a határon túli tudomány képviselőivel kell tárgyalnunk. A minimálbér kormányzati kihirdetése azzal, hogy az érintetteknek ezt tudomásul kell venniük, nem a munkabéke felé mutat. Ha az érdemi párbeszéd lehetőségét elveszik, nem marad más, mint a törvényes eszközök igénybevétele a tárgyalás kikényszerítéséhez.”
Bod: A kormány nagyobb beleszólást akar
Tartalmilag nem tartom jelentős változásnak a mostani átalakítást, inkább filozófiai jelentőségű a kormány lépése – vélekedett a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos egyetemi tanár. Ha a korábbi egyeztetéseken nem született volna megállapodás, a kormány eddig is megtehette volna, hogy kihirdeti a minimálbért.Persze az nem kedvező üzenet, hogy az Orbán-kormány nem akar pepecselni az egyeztetésekkel, sokkal jobban bele kíván szólni a béralkuba, s láthatólag a munkaadói és -vállalói szervezeteket sem tartja sokra.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a minimálbér emelését eddig is gyakran politikai motivációk fűtötték. Az első Orbán-kormány idején szintén az OÉT-javaslatok ellenében emelték meg drasztikusan a minimálbér mértékét – emlékeztetett Bod Péter Ákos.
Persze az nem kedvező üzenet, hogy az Orbán-kormány nem akar pepecselni az egyeztetésekkel, sokkal jobban bele kíván szólni a béralkuba, s láthatólag a munkaadói és -vállalói szervezeteket sem tartja sokra.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a minimálbér emelését eddig is gyakran politikai motivációk fűtötték. Az első Orbán-kormány idején szintén az OÉT-javaslatok ellenében emelték meg drasztikusan a minimálbér mértékét – emlékeztetett Bod Péter Ákos.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.