BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Belépés csak teli pénztárcával – EU-jogot sérthet egy holland város

Újabb fordulatot vett a bevándorlókról szóló vita Hollandiában, miután egy uniós jogi kiskapura hivatkozva az ország egyik kisvárosa, Vaals szeptembertől megtagadja a letelepedést azoktól az uniós állampolgároktól, akik nem rendelkeznek munkával, vagy a maguk eltartásához szükséges jövedelemmel. A főként a munkanélküli román és lengyel bevándorlók miatt meghozott szabályozást már vizsgálja az Európai Bizottság, mert szerinte az sérti a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogot.

Szeptembertől nem telepedhetnek le azok a külföldiek – beleértve az uniós állampolgárokat is – a hollandiai Vaals városkában, akik nem rendelkeznek munkával, vagy megfelelő jövedelemmel saját maguk eltartásához. A minap meghozott döntést azzal indokolta a tízezer fős város képviselőtestülete, hogy már jelenleg is jelentős összegeket – évi 400 ezer eurót (közel 110 millió forint) – fizet ki szociális támogatások címén munkanélküli bevándorlóknak, amit tovább nem tud biztosítani költségvetéséből. A városban háromszáz fő kap szociális támogatást, negyven százalékuk pedig más EU-tagállamból érkező bevándorló – derül ki a város statisztikáiból.

Jean-Paul Kompier polgármester a szabályozása mellett érvelve a lengyel és a román bevándorlók esetét emelte ki, akiknek szerinte komoly nehézséget okoz munkát találni a hiányos holland nyelvismeretük miatt. „Száz emberből kilencen a szociális támogatások miatt akarnak letelepedni a városban” – érvelt Kompier. A vaalsi statisztika szerint ez az adat magasabb mint a nagyobb városokban mért arány.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szóvivője az EurActiv-nak úgy nyilatkozott, hogy a holland kisváros szabályozása sértheti az emberek szabad mozgását garantáló 2004-es uniós irányelvet. Brüsszel az ügyben már tájékoztatást kért a holland kormánytól. Végső esetben az Európai Bíróság ítélheti el a vaalsi szabályozást, a döntés azonban éveket vehet igénybe.

Különös pikantériát ad az ügynek, hogy Vaals csak 23 kilométerre található Maastrichtól, ahol 1992 februárjában az integráció további mélyítéséről, így például az egységes európai valuta bevezetéséről szóló EU-szerződést írták alá.

A szabad mozgásról szóló irányelv elvileg lehetővé teszi, hogy a három hónapnál hosszabb ideig tartó tartózkodás esetén az adott tagállam hatósága kérheti a bevándorló uniós polgárt, hogy regisztráltassa magát a tartózkodási hely szerint illetékes hivatalnál. Vaals most ezt a jogi kiskaput próbálja alkalmazni a letelepedési engedélyek megtagadásánál.

Tízszer annyi lengyel jött, mint várták

A vaalsi döntés annyiban nem tekinthető meglepőnek, hogy a holland belügyminiszter nemrégiben azt vetette fel, hogy ajtót kellene mutatni azoknak a lengyel bevándorlóknak, akik elvesztették munkájukat. Emiatt nem nevezhető éppen rózsásnak Hága és az éppen az EU soros elnökségét ellátó Lengyelország viszonya. Waldemar Pawlak lengyel gazdasági miniszter a mostani vaalsi ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az elvezethet a szabad mozgás uniós jogának lebontásához is.

Korábban hágai tisztviselők azt is elismerték, hogy alábecsülték az munkaerőpiaci liberalizáció miatt az országba érkező lengyelek számát. Eredetileg azzal számoltak, hogy mintegy 15 ezren jönnek majd Lengyelországból, ehelyett a valódi számuk több mint tízszeres lett. Összességében jelenleg mintegy 200 ezer kelet-európai él Hollandiában.A holland városka a német-belga határ mentén található Limburg tartományban fekszik, ahol igen jó eredményt ért el a tavalyi parlamenti választáson a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadság Párt (PVV): a 2006-os választás 10 százalékával szemben tavaly a tartományi voksok közel 27 százalékát szerezte meg a párt. A voksok majdnem megháromszorozását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a globális gazdasági válság miatt a mainstream pártokkal szemben elégedetlen szavazók protesztszavazatait gyűjtötte be a PVV. A limburgi eredményeknek köszönhetően a párt az ország harmadik legerősebb politikai ereje lett. A bevándorlókkal szemben ellenséges PVV limburgi népszerűségét az magyarázza, hogy az egykor virágzó – mára leépülő – szénbányászatáról híres tartományban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Hollandián belül. 

Korábban hágai tisztviselők azt is elismerték, hogy alábecsülték az munkaerőpiaci liberalizáció miatt az országba érkező lengyelek számát. Eredetileg azzal számoltak, hogy mintegy 15 ezren jönnek majd Lengyelországból, ehelyett a valódi számuk több mint tízszeres lett. Összességében jelenleg mintegy 200 ezer kelet-európai él Hollandiában. Schengennél sem segített Hága Lengyelország, illetve a többi 2004-ben csatlakozott kelet-európai ország polgáraival szemben május 1-jével szűnt meg az összes munkaerőpiaci korlátozás Hollandiában. A 2007-ben csatlakozott Romániával és Bulgáriával szemben azonban még korlátozásokat tart fenn Hága. A kormány áprilisban azt jelentette be, hogy csak kivételes esetekben ad majd munkavállalási engedélyt a két ország állampolgárainak. Hollandia abban sem kedvez Bukarestnek és Szófiának, hogy egyike volt azon tagállamoknak, amelyek nem támogatták, hogy a két ország tavasszal csatlakozzon a belső határellenőrzést megszüntető schengeni övezethez -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.